Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 53. szám

1130 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 53. szám Miniszteri rendeletek Az egészségügyi miniszter 4/1973. (XII. 1.) Eü M számú rendelete a terhességmegszakítás iránti kérelem elbírálásáról A népességpolitikai feladatokról szóló 1040/1973. (X. 18.) Mt. h. számú határozat alapján az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel és a Szakszervezetek Orazágos Tanácsával egyetértésben az alábbiakat rendelem: 1. &. A terhesség művi megszakítását a terhes nő írásbeli kérelmére, engedély alapján lehet elvégezni. A kérelmet az erre a célra létrehozott bizottság bírálja el. 2. 5. (1) A bizottság engedélyt ad a terhesség művi megszakítására, ha: a) a szülőknél fennálló vagy a születendő gyermeknél orvosilag valószínűsíthető egészségügyi ok azt indokolja, b) a nő nem él házasságban, vagy legalább hat hónap óta folyamatosan külön él, c) a terhesség bűncselekmény következménye, d) a terhes nőnek, illetőleg házastársának nincs saját tulajdonú beköltözhető lakása vagy önálló bérlakása, e) a terhes nőnek három vagy több gyermeke van, illetőleg szülése volt; vagy két élő gyermeke van, és ezenkívül legalább egy szülészeti eseménye volt, f) a terhes nő a 40. életévét betöltötte. (2) A bizottság az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül engedélyt adhat a terhesség megszakítására, ha: a) a terhes nőnek két élő gyermeke van, de a születendő magzat életképessége, illetőleg fejlődése egészségügyi szempontból várhatóan veszélyeztetett, b) a terhes nő házastársa tartós sorállományú vagy különleges szolgálatot teljesít fegyveres erőknél, illetőleg testületeknél, és abból a kérelem előterjesztésekor legalább hat hónap még hátra van, c) a terhes nő vagy házastársa legalább hat hónapi végrehajtható szabadságvesztés büntetését tölti, d) egyéb szociális okok azt nyomatékosan alátámasztják. (3) Az (1) bekezdés e) pontja és a (2) bekezdés a) pontja alkalmazásánál az örökbefogadott és a családban legalább három hónap óta nevelt gyermek a vérszerinti gyermekkel egy tekintet alá esik. (4) Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásánál a szükséglakás nem minősül önálló bérlakásnak. 3. §. (1) A bizottság a terhesség megszakítását akkor engedélyezheti, ha a terhesség nem haladta meg a tizenkettedik hetet. (2) Kiskorú kérelmezőnek terhessége megszakítására annak tizennyolcadik hetéig adható engedély. (3) A korlátozás nem vonatkozik a terhesség egészségügyi okból történő megszakítására. 4. §. (1) Első fokú bizottságot járásban, városban, fővárosi és megyei városi kerületben kell szervezni. A lakosság számától függően az igazgatási egységben több, illetőleg több igazgatási egységben egy összevont bizottság szervezhető. Az első fokú bizottság három tagból áll. Elnökét és tagjait az illetékes tanács (hivatal) elnöke, az egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerv vezetőjének javaslata alapján bízza meg három évi időtartamra. A bizottság elnöke orvos, egyik tagja a tanács (hivatal) képviselője, másik tagja védőnő. (2) Másodfokú bizottságot a fővárosban, illetőleg a megyékben kell szervezni. A másodfokú bizottság öt tagból áll. Elnökét és tagjait az illetékes tanács elnöke bízza meg. A másodfokú bizottság elnöke orvos. Tagjai: a tanács képviselői — közülük az egyik jogi képesítésű személy —, a fővárosi, megyei szakszervezeti tanács képviselője és egy védőnő. A bizottság elnökének, a tanács képviselőinek és a védőnőnek a személyére a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője, a szakszervezeti tanács képviselőjére pedig a fővárosi, megyei szakszervezeti tanács vezető titkára tesz javaslatot. A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása három évre szól. (3) A megyékben és a fővárosban két, vagy több másodfokú bizottság szerveizhető. A bizottságok folyamatos, zavartalan működése érdekében a feladatai ellátásában akadályozott elnöknek, illetőleg a bizottsági tagoknak az (1)—(2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő helyettesítéséről gondoskodni kell. 5. §. (1) Az első és másodfokú bizottságok működésének feltételeiről és az ügyviteli munka ellátásáról az illetékes tanács (hivatal), illetőleg a bizottságok létesítésére jogosult egyéb szerv gondoskodik. (2) A bizottságok egészségügyi intézményekben (a helyi körülményektől függően család- és nővédelmi tanácsadókban, rendelőintézetekben, kórházakban stb.) működnek. (3) A bizottságok illetékességi területét és a műtétet végző fekvőbeteg-gyógyintézetekkel (szülőotthonokkal) való kapcsolatát a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve határozza meg.