Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 53. szám

1128 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 53. szám A fejlesztés ütemét a népgazdaság távlati és középtávú tervében előirányzott lehetőségekkel öszszehangoltan kell meghatározni. 4. Az üdülőkörzetben az üdülési, idegenforgalmi lehetőségek vízgazdálkodási szempontból történő megalapozása érdekében fokozatosan biztosítani kell: a) a Ráckevei Duna vízminőségének védelmét (a helyi szennyvíz bevezetésének fokozatos megszüntetését, a regionális szennyvíztisztító rendszerek megépítését, a fővárosi szennyvizek elvezetését stb.), hogy a Duna-szakasz lehetőleg teljes hosszában fürdésre, vízi sportra és horgászati célra alkalmas legyen; b) a Ráckevei Duna felső szakaszán lerakódott hordalék és fertőző iszap kikotrását; c) üdülési, egészségügyi, műszaki stb. okokból a partrendezést és a partvédőművek létesítését, szabad partsávok kialakítását; d) a vízvezető képesség emelését és 120 méter széles hajózóút kialakítása érdekében a meder szabályozását. 5. Az üdülőterületek fejlesztését szolgáló vízgazdálkodási munkák terén távlatban biztosítani kell: a) az üdülési építési övezetek — településekkel együttes — ivóvíz ellátását körzeti vagy egyedi vízművekkel oly módon, hogy azok később a vízgazdálkodási távlati tervek szerint (néhány település kivételével) egységes regionális rendszerré alakíthatók és a főváros déli vízbázisára ráköthetők legyenek; b) a főváros és a főváros környéki agglomeráció részére fenntartott talaj- és parti szűrésű vízkészlet védelmét; c) a regionális csatornarendszerhez kapcsolódóan a települések főműveinek megépítését; d) a regionális csatornarendszerre nem csatlakoztatható területeken a felszín alatti vízkészlet sérelme nélkül a szennyvizek egyedi elhelyezését (szikkasztás, elszállítás stb.), a földtani viszonyok figyelembevételével; e) elsősorban az üdülőkörzet kiemelt településeinek belterületén a csapadékvíz elvezetését; f) a hajózás, a vízi sport és a fürdés igényei kielégítésének lehetőségét (hajóút kitűzés, hajóállomások építése, evezőspályák építése stb.); g) az üdülőterületek feltöltési igényeivel összhangban a középső szakaszon a mederkotrást; h) a helyi üdülőterületek, az üdülésre alkalmas parthosszúság növelése érdekében a mellékágak kotrását. 6. Az üdülési célú fejlesztéshez közvetve kapcsolódó vízimunkák terén — a lehetőségek figyelembevételével — biztosítani kell: a) az üdülőkörzethez csatlakozó (gyáli, Dunavölgy-északi és a ráckevei Duna-menti) belvízöblözetek fejlesztését; b) a Csepel-szigeten a Duna balparti árvízvédelmi fővédvonal korszerűsítését, védképességének növelését; c) a csatlakozó mezőgazdasági területeken az öntözés reális fejlesztésének lehetőségét; d) a Ráckevei Duna és a Duna—Tisza csatorna fejlesztési terveinek összehangolását; e) a szigetszentmiklósi és a délegyházi kavicsbánya-tavak üdülési célú hasznosítását. 7. A terv végrehajtása érdekében gondoskodni kell a tervezett üdülőlétszámnak megfelelő, üdülési célokra szolgáló terület fokozatos megszerzéséről és előkészítéséről, továbbá a meglevő üdülőterületek rekonstrukciójáról. Ennek során: a) a tervezett új üdülőterületekből 56 százalékot építési övezetként, 44 százalékot pedig ápolt zöldterületként kell kialakítani, amely utóbbi 43 százalékán is üdülési közcélú létesítményeket (csónakház, strand, tábor stb.) kell elhelyezni, a többi részét pedig parkterületként kell kialakítani; b) az üdülőterületek előkészítése kapcsán az új területek közművesítésével kell — a fejlesztési programban később meghatározott ütem szerint — számolni; a területek előkészítését és beépítését az anyagi eszközök összpontosítása útján kell elvégezni; c) az üdülőterületek kialakítása során a nagyobb összefüggő területeken elsősorban vállalati és társasüdülőket célszerű nagyobb arányban előirányozni; ki kell alakítani az ifjúság üdülési területét is; d) a vízpartot parcellázni nem szabad, azt a közcélú létesítmények (vízi camping, strand, hajóállomás stb.) elhelyezésére kell fenntartani; e) az új üdülőterületeken telekértékesítésre csak a terület előkészítése (közművesítés, útépítés stb.) után kerülhet sor. 8. Az üdülőkörzeten belül a Ráckevei Duna egyes szakaszait — a Budapesttől való távolság és a természeti adottságok figyelembevételével — következő övezetek szerint kell fejleszteni: a) felső szakasz: elsősorban az evezős sportok, a horgászat, továbbá a hétközi, illetőleg hétvégi üdülés céljára; b) középső szakasz: üdülés, horgászat és részben fürdés, továbbá a hétvégi és tartós üdülés céljára; c) alsó szakasz: fürdés, horgászat és üdülés, elsősorban a tartós, másodsorban a hétvégi üdülés céljára. Az üdülőkörzet fő elosztó és ellátó központja: Ráckeve középfokú központ; egyéb üdülőterületi központok: Dömsöd alsófokú központ és Kiskunlacháza kiemelt alsófokú központ. 9. Az üdülőterületek fejlesztése és az idegenforgalom ellátása érdekében: a) gondoskodni kell — az üdülőforgalommal arányosan — a szükséges üdülőterületi feltáró utak