Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 49. szám

49. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1057 a) az 1. istálló 1968. január 1. napját megelő­zően épült, rendeltetésszerű kihasználásának mér­tékét tehát az árkiegészítésre való jogosultság szempontjából nem kell' vizsgálni. b) A 2. és 3. sz. istállóban meglevő tehénférő­helyek 1972. évi rendeltetésszerű kihasználásának mértékét a következőképpen kell megállapítani. b/1. Tehénférőhelyek száma 1/b pont szerint 2. 3. 1972. év I. 1. napján III. 31. napján VI. 30. napján IX. 30. napján XII. 31. napján sz. istállóban 100 100 100 100 100 ÍOO* 100 Együtt 100 100 100 200 200 Tehénférőhelyek éves átlaga = 100 20Ó = h 100 + 100 + 200 H = 138 db Megjegyzés: * = A kivitelezés befejezésétől számított 2 év 1972. VIII. 10. napján telt le, e férőhelyeket tehát csak IX. 30. napjától kell figyelembe venni. b/2 A b'l szerinti férőhelyeken tartott tehenek száma 3. sz. istállóban 1972. év I. 1. napján III. 31. napján VI. 30. napján IX. 30. napján XII. 31. napján Tehénállomány éves átlaga 70 80 80 80 90 90 80 Együtt 70 80 80 170 170 70 + 80 + 80 + 170 + 170 = 113 db b/3 A férőhely-kihasználás mértéke = 113 = 0,82 (82%) 138 A példában szereplő mezőgazdasági üzem tehát 1973. évben jogosult az árkiegészítés igénybevéte­lére. 3. Amennyiben a tárgyévet megelőző évben a tehénférőhelyek rendeltetésszerű kihasználásának mértéke nem éri el a 80%-ot, a mezőgazdasági üzem, illetve a társulás a tárgyévben az árkiegé­szítés (borjúszaporulat utáni, illetve a tejértéke­sítés utáni árkiegészítés) igénybevételére nem jo­gosult. Az árkiegészítésre vonatkozó korlátozást nem kell érvényesíteni, ha a férőhely-kihasználás azért nem éri el a R. 39. §-ának (1) bekezdésében meg­határozott mértéket, mert a) a tenyészállatokat a szállító a szerződésben vállalt határidőig nem adta át, vagy b) a mezőgazdasági üzem vagy társulás a leszer­ződött tenyészállatokat állategészségügyi korláto­zás miatt nem tudta átvenni, illetőleg c) a mezőgazdasági üzem, vagy a társulás az előírt férőhely-kihasználást az állatok egészségi ál­lapotát befolyásoló olyan ok miatt nem tudta el­érni, amelynek bekövetkeztében vétlen, illetőleg minden elvárhatót megtett annak elhárítására. Az a) pontban említett körülményt a Felügye­lőség nyilatkozatával, a b) és c) pontban említette­ket pedig a megyei állategészségügyi állomás iga­zolásával kell tanúsítani. 4. A R. 40. §-ának (3) bekezdése szerinti borjú­elhullás mértékét a mezőgazdasági üzemnek, illetve a társulásnak a tárgyévben 90 napos korig elhul­lott borjak számának a tárgyévben élveszületett borjak számához való viszonyításával kell megálla­pítania. (Például: ha a tárgyévben 90 napos korig elhullott borjak száma 22 db, a tárgyévben élve­született borjak száma 200 db, akkor ll°'0-os az elhullás.) Amennyiben az említett módon megállapított borjúelhullás 8%-nál nagyobb, a 8%-on felül el­hullott borjak után csak akkor lehet az árkiegé­szítést igénybe venni, ha az elhullás — a szüksé­ges megelőző intézkedések és a beteg állatok gyógykezelése ellenére — igazoltan járványos megbetegedés miatt következett be. Az erre vo­natkozó igazolást a mezőgazdasági üzem, illetve a társulás kérelmére a megyei állategészségügyi ál­lomás jogosult kiadni. 5. A háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságokban tartott tehenek után járó, darabonként 1500 Ft összegű állami támogatás iránti kérelemhez (R. 5. sz. melléklete) a legutolsó (16 hónapon belüli) fe­deztetést tanúsító igazolást is csatolni kell.

Next

/
Thumbnails
Contents