Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 47. szám

47. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 973 vezetőségének (esetleg átruházott hatáskörben elnökének) a tagsági vita alapjául szolgáló határozata nélkül az ügy érdemében döntött. Ezért a bírósághozatal helyett — közvetlenül nem jogosult a szömódosított 361. számú PK állásfoglalásában kifejtettek szerint felperes keresetét — érdemben felülvizsgálható és bírói úton megtámadható döntés hiányában — idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania, illetve a pert meg kellett volna szüntetnie, s az ügy iratait a termelőszövetkezet vezetőségéhez kellett volna áttennie. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a Legfelsőbb Bíróság 361. számú PK állásfoglalásában kifejtettek értelmében a tsz és tagja közötti vitában peres eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha a tagsági vita tárgyában hatáskörrel rendelkező önigazgatási szerv a kérdésben előzetesen már döntött. A Tv. 93. §-ának (1) bekezdése értelmében azonban a tag jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban a termelőszövetkezet és tagja között keletkezett vita eldöntése a szövetkezeti döntőbizottság hatáskörébe tartozik, s a 94. § (2) bekezdése szerint a döntőbizottság határozata ellen — a Minisztertanács által meghatározott ügyek kivételével — a döntéstől számított 30 napon belül keresettel lehet fordulni a bírósághoz*. Kétségtelen, hogy a termelőszövetkezet volt tagja és a szövetkezet között az elszámolás kérdésében vita volt. A szövetkezet elnöke azonban ezt a vitát a döntőbizottság elé terjesztette, a döntőbizottság az ügyben határozatot hozott és e határozat ellen fordult a volt tag kellő időben a bírósághoz. A döntőbizottság határozatát nem hatáskörének túllépése útján hozta meg, mert a vita eldöntése — a Tv. 93. §-ának (1) bekezdése értelmében — hatáskörébe tartozik. A jogerős ítélet indokolása szerint csupán alaki hiányosság, hogy e döntést nem előzte meg a volt tagot marasztaló vezetőségi vagy elnöki intézkedés, s e hiányosság az ügyben határozatot hozott szövetkezeti döntőbizottságot a Tv. 93. § (1) bekezdésében foglalt hatáskörétől nem fosztotta meg. A hatáskörében eljárt szövetkezeti döntőbizottság határozata ellen pedig — a Tv. 94. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint — a bírósághoz lehet fordulni, ezért a tsz és tagja között felmerült vita a bíróság előtt érdemben elbírálható. A másodfokú bíróságnak az ügyben elfoglalt álláspontja téves. A Tv. 13. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a termelőszövetkezet a tagsági viszony megszűnése esetén a volt taggal, illetve örökösével köteles elszámolni. Miután a Tv. 13. § (1) bekezdése és az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések nem tartalmaznak arra vonatkozó szabályt, hogy ha a tagsági viszony nem a tag halála folytán szűnik meg, az elszámolás kérdésében a termelőszövetkezet melyik szervének kell döntenie, a kérdés elbírálásánál a Tv. 24. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembe vétele indokolt. Az utóbbi rendelkezések értelmében a tagsági viszony megszűnésével kapcsolatos elszámolás tárgyában a termelőszövetkezet általános hatáskörű testületi szervének, nevezetesen a vezetőségnek — átruházott hatáskör esetében pedig a termelőszövetkezet elnökének kell intézkednie. A Vhr. 221. §-ában foglalt rendelkezés szerint pedig tagsági vita a felek között akkor keletkezik, ha a tag, illetőleg a családtag, a termelőszövetkezet — fentebb említett, illetékes —szervének intézkedését, vagy annak elmulasztását magára sérelmesnek tartja. A Rendelet 137. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a szövetkezeti döntőbizottság előtt az eljárás a jogvita alapjául szolgáló döntés (intézkedés) ellen vagy annak elmulasztása miatt, a döntőbizottsághoz benyújtott írásbeli kérelemmel, illetőleg fellebbezéssel indul. Az ismertetett rendelkezésekből levonható helyes következtetés szerint tehát a termelőszövetkezet és tagja közötti vitás ügyben a szövetkezeti