Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 45. szám

45. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 959 tekezésnek, elszenvedett kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezi, ha előzetes közlése — az említett mérlegelés után — az utóbbit felkészülésre indította és az őt ért vagyoni hátrányok a kapacitás más célú kihasználása útján vagy egyéb módon nem térülnek meg. Mindezekre tekintettel azt a felet, amelyik valamely termékből meghatározott mennyiségre vonatkozó igényét a másik féllel előzetesen közölte, de utóbb megrendelést egyáltalában nem vagy csak kisebb mennyiségre tett, az eset körülményei szerint a másik félnek ezáltal okozott kár megtérítésére lehet kötelezni. Hozzá kell azonban még tenni, hogy a szóban levő előzetes közlés — bár arra még a szerződéskötés előtt került sor és az nem is olyan nyilatkozat, amely a szerződés létrehozására alkalmas lenne — a megkötendő szerződéssel mégis szorosan összefügg, sőt megtétele éppen a szerződés reményében történt. Ha tehát az érdekelt vállalat — erre támaszkodva — a tőle elvárható körültekintéssel termelési előkészületeket tesz és ezekért anyagi áldozatot hoz, az ezek megtérítése iránt támasztott igénye eljárásjogi szempontból szerződésből folyóan érvényesített igényekkel azonos megítélés alá esik. A felek kölcsönös közlései, nyilatkozatai — tartalmuktól függően — szerződést is hozhatnak létre, de esetleg nem szállítási szerződést, hanem más kötelmet. Ilyen esetben az átvétel elmaradása esetén a szerződésszegés szabályai az irányadók. 25. szám a) A huzamosabb ideje fennálló termelési együttműködési és az e célt szolgáló kereskedelmi kapcsolatok megszakítása esetében a bíróság a szerződést létre hozhatja — a megrendelő kérelmére, ha a súlyos hátrányokkal járó termelési akadály más módon nem hárítható el; — olyan szükséglet kielégítésére, amelyre korábban a kapcsolat fennállott; — kivételesen ismételten is; — a termelőeszközt forgalmazó (TEK) vállalat viszonyában is; — bizományi szerződés formájában is. b) Huzamosabb kapcsolatnak a felek közötti folytatólagos, rendszeres szolgáltatásokban megnyilvánuló tartós viszony tekinthető. c) A kapcsolat megszakításának minősül az az eset is, ha a szállító a szerződés megkötésére csak irreális feltételekkel hajlandó. a) A termékforgalomról szóló 25/1967. (VIII. 20.) Korm. számú rendelet 10. §-ának (1) bekezdése — a szerződéskötési kötelezettség körén kívül — kivételes lehetőséget ad arra, hogy a bíróság a szocialista szervezetek között huzamosabb ideje fennálló termelési együttműködési és az e célt szolgáló kereskedelmi kapcsolatok megszakítása esetén, a népgazdasági érdek és a felek méltányos érdekeinek figyelembevételével, a megrendelő kérelmére a szerződést — meghatározott időre — létrehozza. A bíróság e jogkörének gazdaságpolitikai szempontból megfelelő alkalmazásához fontos érdekek fűződnek. A szerződés létrehozásának ez a kivételes lehetősége ugyanis közvetlenül érinti a szocialista gazdálkodó szervezetek olyan forgalmi kapcsolatait is, amelyeket egyébként — az említett rendelet 1. §-a szerint a szabad beszerzési és értékesítési tevékenység körében — önállóan kell kialakítaniuk. A szerződés létrehozásának kivételes jellegéből folyik, hogy arra csak rendkívüli esetben és csak akkor kerülhet sor, ha — az összes gazdasági és jogi tényezők alapos vizsgálatának eredményeként — kétségtelen, hogy a kapcsolat megszakítása a megrendelő termelő vállalat méltányos érdekét súlyosan sérti, mert működésében másként el nem hárítható akadályt idéz elő és ez — a népgazdasági érdekekre is tekintettel — a szerződéses kapcsolatnak bírói úton való időleges további fenntartását szükségessé teszi. Figyelemmel kell lennie ugyanakkor azonban a szállító méltányos érdekeire is, nehogy a megrendelőnek megszokásból, esetleg a piackutatás elmulasztásából eredően a korábbi szállítóval szemben támasztott igénye e szállítót gazdaságtalan, ráfizetéses termelés folytatásával terhelje. A huzamosabb termelési együttműködési kapcsolatoknak sem minden megszakítása esetében megengedett és helyénvaló tehát a szerződés létrehozása, hanem annak csak a súlyosabb termelési zavarokat előidéző és visszaélésszerű szállítói megszakítása esetében. Nem tekinthető ilyennek pl. az az eset, amikor a megrendelő a szükségletét — lényegében hasonló feltételekkel — az eddigi szállító helyett más (belföldi vagy külföldi) szállító útján ki tudja elégíteni. A szerződést egyébként csak olyan termékfajtára lehet létrehozni, amelyre korábban a felek között a kapcsolat fennállott. A jogszabály ugyanis lényegében valamely meghatározott szükségletnek a további folyamatos kielégítését kívánja lehetővé tenni. Ezt pedig csupán az a kapcsolat tudja biztosítani, amely olyan termék tekintetében áll fenn, amellyel az eredeti szükségletet ki lehet elégíteni. Természetesen maga a szükséglet is formálódhat, minőségben, választékban stb. korszerűsödhet. Ez a változás nem érinti a szükséglet jellegét, arra azonban nem kerülhet sor, hogy a megrendelő az említett rendelkezés lehetőségét más szükséglet kielégítésére használja fel. A szerződést csak egészen kivételesen — népgazdasági szempontból különösen indokolt esetben — lehet ismételten létrehozni. Ezt a jogszabály nem zárja ki, tehát a szerződés létrehozása lehetséges olyan esetben is, amikor a kapcsolatot már korábban is bírósági ítélet tartotta fenn Figyelemmel kell azonban lenni arra is, hogy a jogszabály szerint a szerződést csak „meghatározott időre" lehet létrehozni. Ezt az időt úgy kell megállapítani, hogy elegendő legyen arra, hogy ez alatt a megrendelő tisztázhassa és rendezhesse szükséglete további ki-