Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 45. szám

45. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 949 amelyek természetesen a tervező munka során még jelentősen módosulhatnak. Ezért ezek az elgondolások nem tekinthetők előzetes vállalati terveknek. Alkalmazásuk egyik fontos eredménye, hogy — a központi információk és konzultációs megbeszélések — előnyös helyzetet biztosítanak a vállalatvezetés számára a népgazdasági célkitűzések, a fejlesztési lehetőségek megismeréséhez, következésképpen a vállalati saját tervek elkészítéséhez. Az előzetes fejlesztési elgondolásokat általában az 1976—80-as időszakra kell kidolgozni. Néhány vállalat — amelyeket a népgazdasági tervező szervek erre külön felkérnek, vagy amelyek ezt a fejlesztés jellegéből, megvalósításának időtartamából következően indokoltnak tartják — fejlesztési elgondolásait hosszabb időre is kidolgozhatja. Az előzőekben vázolt műszaki-gazdasági koncepciók és tanulmányok kidolgozása, továbbá a nemzetközi tervkoornidációs és együttműködési tárgyalások első szakaszának lebonyolítása időben egybeesik a vállalati előzetes fejlesztési elgondolások elkészítésével. A kijelölt vállalatoknak ezért, az elkészítendő fejlesztési elgondolásaikban hasznosítaniuk kell mindazokat az információkat, amelyeket a fenti munkákban való részvételük, vagy a kapott tájékoztatók számukra biztosítanak. A vállalati előzetes fejlesztési elgondolások több különböző hatás figyelembevételén (pl. a saját és idegen források más-más arányán) alapulhatnak, s így különféle, egymástól eltérő fejlesztési irányt, ütemet, vagy szerkezetet jelölhetnek meg és több variánsban dolgozhatók ki. A vállalati fejlesztési elgondolások több variánsban való elkészítése mellett irányelvként kell tekintetni, hogy azokban nem csupán a bővítendő tevékenységre kell kitérni, hanem javaslatokat kell kidolgozni a gazdaságtalan termelés visszafejlesztésére, esetleges gyártási profilok megszüntetésére, a tőkés exportképesség fokozására, a termelékenység növelésére stb. A vállalati fejlesztési elgondolások előzetes jellegéből és a kidolgozás időpontjából (1973. december 31.) adódik, hogy részletes és összes kapcsolataiban kidolgozott fejlesztési elgondolások még nem készülhetnek. A legfontosabb — és különösen nemzetközi vonatkozású — kapcsolatok, valamint azok változása tekintetében ezért jelezni kell az elgondolások megvalósításának feltételeit, valamint fontosabb technológiai, piaci, gazdasági stb. hatásait. Az előzetes fejlesztési elgondolások tartalmi követelményeit a 3. sz. melléklet tartalmazza, amelyet a minisztériumok ha szükségesnek tartanak, kiegészíthetnek egyéb, szakmai sajátosságokra való utalásokkal, szempontokkal. Az elkészült előzetes fejlesztési elgondolásaikat a vállalatok 1973. végéig kötelesek megküldeni az ágazati minisztériumoknak, az Országos Tervhivatalnak, a Külkereskedelmi Minisztériumnak, a Pénzügyminisztériumnak és a Magyar Nemzeti Banknak. Az elkészült vállalati elgondolásokról az ágazati minisztériumok értékelést készítenek, majd az Országos Tervhivatal, az ágazati minisztériumok. pénzügyi szervek és a Külkereskedelmi Minisztérium közös konzultációt folytatnak a beérkezett fejlesztési elgondolásokról. Az értékelések és konzultációk arra terjednek ki, hogy az előzetes fejlesztési elgondolások mennyid" felelnek meg a gazdaságpolitikai elgondolásokban rögzített ágazati és népgazdasági célkitűzéseknek; összefoglalják a népgazdasági tervezés számára levonható következtetéseket és további támpontokat adnak a vállalati vezetés számára a saját vállalati tervek elkészítéséhez. E konzultáció következtetéseiről az ágazati minisztériumok az érintett vállalatokat megfelelő időben és formában tájékoztatják. A konzultációk, valamint a vállalati tervező munka eredményeit az Országos Tervhivatal a népgazdasági tervkoncepció kidolgozásánál, a nemzetközi együttműködési megállapodások rögzítésénél, de egyes későbbi részletes tervezési feladatok elvégzésénél megfelelő formában figyelembe veszi és — az Állami Tervbizottság határozata értelmében — a kijelölt vállalatok , tervezési munkájának tapasztalatairól és eredményeiről időnként tájékoztatást ad a kormány szerveknek. Erre első ízben, az Állami Tervbizottságnak adandó jelentés formájában 1974. márciusában kerül sor. 4. Egyéb tanulmányok és számítások kidolgozásával kapcsolatos vállalati feladatok A vállalatok különféle tanulmányok és számítások kidolgozásával is hozzá járulnak a népgazdasági tervek megalapozásához. Ilyen típusú, előre nem szabályozott munkákra esetenként, a tervezés menetközben felmerülő igényei alapján, a népgazdasági tervező szervek közvetlen felkérésére a tervezés első és második szakaszában egyaránt sor kerülhet. Ilyen menetközben felmerülő munkánál is hasonló az eljárási rend, mint a vállalati előzetes fejlesztési elgondolások esetén: a vállalat felkérését valamely népgazdasági tervező szerv kezdeményezi, s ugyanezen szerv adja meg a tanulmány, számítás kidolgozásának szempontjait, a kiinduló információkat, a kidolgozás határidejét stb. 5. Az állami döntésekre vonatkozó ágazati minisztériumi javaslatok kidolgozásával kapcsolatos vállalati feladatok Az ötéves tervben meghozandó egyedi állami döntések megalapozása és előkészítése érdekében, az illetékes ágazati minisztériumok és országos hatáskörű szervek javaslatokat dolgoznak ki. E javaslatok kidolgozására 1974 első felében kerül sor és azok 1974. december 31-ig kerülnek benyújtásra az Országos Tervhivatalhoz. A vállalatok állami döntésekre vonatkozó javaslatok kidolgozásában való részvétele kettős. Az első forma szerint — a minisztériumok megbízása alapján — közvetlenül bekapcsolódnak a javaslatok előkészítő munkálataiba, a másik szerint viszont csak a már elkészült javaslatok megvitatásában vesznek részt, mint végrehajtásban érdekelt szervezetek.