Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 3. szám

22 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3. szám nisztériumnak a Közlekedési és Szállítási Dolgo­zók Szakszervezetével, egészségügyi vonatkozás­ban az Egészségügyi Minisztérium Közegészség­ügyi Felügyeleti és Járványügyi főosztályával is egyetértésben kiadott állásfoglalása az irányadó. 4- §• (1) Az Óvórendszabály előírásait a munkálta­tók és a dolgozók kötelesek megtartani. (2) Az ellen, aki az Óvórendszabály előírásait nem tartja meg, a mulasztás, illetőleg a cselek­mény súlyától és jellegétől függően — a vonat­kozó jogszabályok alapján — büntető, szabálysér­tési, illetőleg fegyelmi eljárást kell indítani. 5- §• Ez a rendelet az 1972. évi június hó 1. napján lép hatályba. Dr. Csanádi György s. k., közlekedés- és postaügyi miniszter Az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter 1/1972. (I. 25.) OT-P M számú együttes rendelete egyes beruházásoknál pénzügyi tartalék képzéséről A beruházási egyensúly és a folyamatban levő beruházások tervszerű megvalósításának biztosí­tása érdekében — a Kormány felhatalmazása alap­ján — a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyet­értésben az alábbiakat rendeljük. 1. §• (1) A rendelet hatálya kiterjed azokra az 500 ezer Ft összeghatárt meghaladó építési-szerelési mun­kákra, amelyek — vállalati (szövetkezeti) beruházásként, — a tanácsok egyéb állami beruházásaként, — a vállalati gazdálkodási rendszerben működő intézetek egyéb állami beruházásaként kerülnek megvalósításra. (2) Nem vonatkoznak a rendelet előírásai a fej­lesztési kölcsönnel támogatott vállalati beruházá­sokra, a lakásépítkezésekre, a tanácsok által egyéb állami beruházásként megvalósítandó víz-, gáz-, csatorna- és energiahálózat építkezésekre, to­vábbá a vasúti és városi közlekedés (beleértve a városi közúthálózatot is), valamint a hírközlés lé­tesítményei építési-szerelési munkáira, továbbá a meliorációs munkákra. 2. §• (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott — külön rendelkezés szerint építési korlátozás alá nem tartozó — építési-szerelési munkák megvaló­sításának előfeltételeként a beruházó mind a vál­lalatba adott, mind pedig a saját vállalkozásban végzett munkáknál köteles tartalékot képezni. A tartalék mértéke az építési-szerelési költségek 20%-a, irodaház vagy székház létesítése esetén 40%-a. (2) A tartalékot a fennálló rendelkezések szerint fejlesztési célra felhasználható eszközökből kell képezni. A vállalatok fejlesztési alapjának a 29/1970. (XI. 15.) PM számú rendelet 3. számú melléklete értelmében tartalékolt — az értékcsök­kenés meghatározott százalékának megfelelő — része tartalékképzés céljára nem használható fel. (3) A községi (nagyközségi) tanács részére — amennyiben az szabad pénzeszközökkel nem ren­delkezik — a tartalékot fejlesztési alapjából a me­gyei tanács átmenetileg biztosíthatja. 3. §• (1) A beruházó a tartalék teljes összegét — me­zőgazdasági üzem az építési munka éves üteméhez igazodó részét — köteles a beruházást finanszírozó pénzintézetnél vezetett, erre a célra elkülönített számla javára átutalni. (2) A finanszírozó pénzintézet építési-szerelési munkákra fedezetigazolást -[2/1968. (IX. 19.) O T— P M számú együttes rendelet], illetve mezőgazda­sági ártámogatással megvalósuló munkáknál a 43/ 1970. (XII. 13.) PM—MÉM számú együttes ren­delet 14. §-ának (1) bekezdésében előírt igazolást csak a tartalék — mezőgazdasági üzem esetén an­nak éves üteme — átutalásának megtörténte után adhat ki. (3) A pénzintézet a tartalékot az építési-szere­lési munkák befejezésekor az építési költségek (ide­értve a többletköltségeket is) teljes elszámolására vonatkozó számla kiegyenlítésére felhasználhatja, a maradványt pedig felszabadítja. 4- §• (1) Ha a beruházó az építkezést fedezetigazolás és tartalék képzése nélkül kezdte meg, a mulasz­tás feltárásakor köteles az előírt mértékű tartalékot pótlólag átutalni. A tartalék összege ilyen esetben a 3. § (3) bekezdésében meghatározott időpont után annyi idővel szabadítható fel, amennyi a szerző­déskötés vagy — ha az építést előbb kezdték meg — az építési naplóba történt első bejegyzés napjá­tól a tartalék átutalásának napjáig eltelt. Ha a be­ruházó a tartalékot pótlólag sem utalta át, a pénz­intézet a tartalék összegének befizettetése iránt a lei árt követelésekre vonatkozó szabályok szerint intézkedik. (2) A mulasztást feltáró szerv köteles a beru­házó és kivitelező felügyeleti szervét megállapítá­sairól késedelem nélkül tájékoztatni, ez utóbbiak­nak pedig intézkedniük kell a felelősség megálla-

Next

/
Thumbnails
Contents