Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 43. szám

43. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 789 Pénzügyi szabálysértés 112. §.(1) Aki a) adókötelezettségének megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság vagy más illetékes szerv (személy) előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti, b) a hatóság megtévesztésével őt meg nem ilillető adómentességet vagy adókedvezményt vesz igénybe, c) olyan terményt vagy terméket, amely jövedék tárgya, a jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül előállít, a jövedéki ellenőrzés alól elvon, vagy más által elvont terményt vagy terméket vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, feltéve mindhárom esetben, hogy a cselemény folytán az adó csökkenése az ötezer forintot nem haladja meg, és az elkövetőt adócsalás bűncselekménye miatt a cselekmény elkövetését megelőző öt éven belül nem ítélték szabadságvesztésre, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.25 (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetését megkísérli, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt — értékre tekintet nélkül — gondatlanul követi el, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (4) Azt a dolgot, amelyre nézve az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni. 113. §. (1) Az adóbevétel csökkenésének megállapítása során nem vonhatók egybe a) a különböző adónemekre vonatkozóan eltitkolt adóösszegek, b) a különböző bevallási időszakra eső eltitkolt adóösszegek, amennyiben a bevallási idő fél év vagy ennél hosszabb időszak. (2) A 112. § alkalmazásában adón az illetéket, az illeték módjára lerovandó díjat, az eszközlekötési járulékot, a költségvetési juttatásokat (árkiegészítéseket, állami visszatérítéseket, különböző állami támogatásokat) is érteni kell.26 (3) Nem minősül pénzügyi szabálysértésnek az adóra, illetékre vagy jövedékre vonatkozó jogszabály megsértése, ha amiatt az adó (illeték) százalékában megállapított jogkövetkezménynek (késedelmi kamat, adópótlék, százalékos bírság, felemelt illeték) van helye. 25 Az 1971. évi 28. számú törvényerejű rendelet 92. §-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg. 26 A 3/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 23. §-ának (2) bekezdése folytán a lakbérpótlékra vonatkozó rendelkezés hatályát vesztette. Vámszabály sértés 114. §. (1) Aki vámárut a vámellenőrzés alól elvon, vagy vámárunak /Vámszempontból lényeges körülményei tekintetében a hatóság előtt valótlan nyilatkozatot tesz, feltéve, hogy az áru belföldi forgalmi értéke az ötezer forintot nem haladja meg, és az elkövetőt vámbűntett miatt a cselekmény véghezvitelét megelőző öt éven belül nem ítélték szabadságvesztésre, úgyszintén, aki e cselekmények bármelyikét megkísérli, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt értékre tekintet nélkül gondatlanul követi el, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Azt az árut, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni. 115. §. (1) Aki csempészett vámárut vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy ilyen vámáru elidegenítésében közreműködik, feltéve, hogy az áru belföldi forgalmi értéke az ötezer forintot nem haladja meg, és az elkövetőt vámbűntett miatt a cselekmény véghezvitelét megelőző öt éven belül nem ítélték szabadságvesztésre, úgyszintén aki e cselekmények bármelyikét megkísérli, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt értékre tekintet nélkül gondatlanul követi el, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Azt az árut, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni. Devizaszabály sértés 116. §. (1) Aki a devizagazdálkodásról szóló, valamint a nemesfémek és a nemesfémtárgyak birtoklását és forgalmát szabályozó jogszabályokban meghatározott valamely kötelességét szándékosan megszegi, úgyszintén aki e szándékos kötelességszegést megkísérli, feltéve, hogy a sértett érdek ezer forintot nem halad meg, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki az (1) bekezdésben említett kötelességszegést nem jelentős érték tekintetében gondatlanul követi el, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Aki a devizagazdálkodást sértő bűncselekmény (Btk 247. §) vagy az (1) bekezdésben meghatározott devizaszabálysértés elkövetésére felhív,