Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 43. szám

43. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 775 II. Fejezet Büntetések és intézkedések A büntetések és intézkedések nemei 16. §. (1) A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések a pénzbírság és — a jogszabály által meghatározott kivételes esetekben — az elzárás. (2) A szabálysértés miatt alkalmazható intézke­dések a figyelmeztetés, az elkobzás és a határozat nyilvános közzététele. A pénzbírság 17. §. (1) A pénzbírság legalacsonyabb összege — a helyszíni bírság kivételével — húsz, legma­gasabb összege ötezer forint. (2) A községi tanács rendelete ötszáz, más tanács rendelete ezer forintban állapíthatja meg a pénz­bírság legmagasabb összegét. 18. §. (1) A pénzbírságot meg nem fizetés ese­tében — ha az munkabérből (egyéb járandóság­ból) nem hajtható be — elzárásra kell átváltoz­tatni. (2) Nincs helye átváltoztatásnak, ha a pénzbírsá­got felügyelet (35. és 36. §) alkalmazta, illetőleg helyszíni bírságolás keretében szabták ki. (3) Az átváltoztatás során húsz forinttól kétszáz forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi elzá­rást kell számítani. A pénzbírságot helyettesítő el­zárás egy napnál rövidebb és harminc napnál hosszabb nem lehet. Az elzárás 19. §. (1) Szabálysértés miatt büntetésként el­zárást törvény vagy törvényerejű rendelet álla­píthat meg. (2) Az elzárás legrövidebb tartama egy nap, leg­hosszabb tartama harminc nap. A figyelmeztetés 20. §. Az eljáró hatóság büntetés helyett figyel­meztetést alkalmaz, ha ettől az elkövetett szabály­sértés súlyára és jellegére, az elkövetés körülmé­nyeire, valamint az elkövető személyére, tekintet­tel kellő nevelő hatás várható. Az elkobzás 21. §. (1) El kell kobozni azt a dolgot, a) amelyet az szabálysértés elkövetéséhez eszkö­zül használtak, vagy amely a szabálysértés útján jött létre, feltéve mindkét esetben, hogy annak birtokban tartását a jogszabály tiltja, illetőleg an­nak az elkövető részéről való birtokban tartása a közrendre vagy a közbiztonságra veszélyes; b) amelyet az elkövető a szabálysértés elköve­téséért kapott. (2) El kell, illetőleg el lehet kobozni azt a dol­got, amelynek elkobzását a szabálysértést megha­tározó külön jogszabály kötelezővé, illetőleg le­hetővé teszi, feltéve, hogy az elkobzás nem okoz aránytalanul súlyos hátrányt. (3) Az elkobzásnak — az (1) és (2) bekezdés sze­rint — akkor is helye van, ha az elkövető felelős­ségre nem vonható, vagy a felelősségre vonást el­járási akadály kizárja. (4) Az elkobzás más (természetes vagy jogi) sze­mély jogát nem sértheti. A határozat nyilvános közzététele 22. §. Pénzbírság vagy elzárás alkalmazása ese­tében el lehet rendelni a jogerős határozatnak meghatározott körben (munkahely, lakóház, ki­sebb település közössége előtt) való közzétételét, ha — az elkövetett szabálysértés súlyára és jel­legére, valamint az elkövető személyére tekintet­tel — alaposan lehet következtetni arra, hogy a nyilvános közzététel fokozott nevelő és visszatartó hatást vált ki. A büntetés kiszabása 23. §. (1) A büntetést — a jogszabályban meg­állapított keretek között — úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a cselekmény súlyához és az elkövető személyi körülményeihez. (2) Ha az elkövető ellen ugyanannál a sza­bálysértési hatóságnál több szabálysértési eljárás indult, valamennyi szabálysértést egy eljárásban kell elbírálni, és azok miatt egy büntetést kell megállapítani. Ebben az esetben az elbírált leg­súlyosabb szabálysértésre megállapított büntetés felső határa szabható ki. (3) Ha ugyanazt a személyt több pénzügyi, vám­vagy devizaszabálysértés miatt egy eljárásban von­ják felelősségre, a pénzbírságot minden egyes sza­bálysértés miatt külön-külön kell megállapítani, de egyösszegben kell kiszabni. Ilyen esetben az egy­összegben kiszabott pénzbírság az ötezer forintot meghaladhatja. Az előzetes fogvatartás beszámítása 24. §. (1) A kiszabott elzárás tartamába az elő­zetes fogvatartás idejét teljes egészében be kell számítani.

Next

/
Thumbnails
Contents