Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 28. szám

28. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 537 A munkaügyi miniszter 109/1972. (9) Mü M számú utasítása a sportedzők egyes munkafeltételeinek és munkabérének megállapításáról szóló 113 1969. (14) Mü M számú utasítás* kiegészítéséről 1. A sportedzők egyes munkafeltételeinek és munkabérének megállapításáról szóló 113/1969. (14) Mü M számú utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 1., 3—5. pontjaiban foglalt „sportedző (edző)"-re való hivatkozás, „sportedző (edző) és sportgyúró (gyúró)"-ra változik. 2. Az Utasítás 4 a. pontja utolsó tételként a kö­vetkező rendelkezéssel egészül ki: ABC „sportgyúró 1500—3100 1300—2700 1100—2300" 3. Az Utasítás 4 b. pontja utolsó tételként a kö­vetkező rendelkezéssel egészül ki: „sportgyúró 5—12 Ft" 4. Ez az utasítás. 1972. július 1. napján lép ha­tályba. Buda István s. k., munkaügyi miniszterhelyettes * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1969. évi 35. szá­mában. A művelődésügyi miniszter 122/1972. (M. K. 11.) MM számú utasítása az ifjúság szervezett turizmusának elősegítéséről Az oktatási intézmények helyiségeinek az ifjúsági tu­rizmus szolgálatába állítását az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény végrehajtásáról rendelkező 1043/1971. (X. 2.) Korm. számú határozat 15. pontja alapján a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszterrel, az egészségügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel és a munkaügyi mi­niszterrel egyetértésben az alábbiakban szabályozom: ALTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás hatálya a Művelődésügyi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium, valamint a tanácsok főfelügyelete, illetőleg irányítása alatt működő — az 1. II. számú mellékletben felső rolt — kollégiumokra és diákotthonokra (a továbbiak­ban: kollégiumok) terjed ki. 2. Az 1. pontban említett kollégiumok szálláshelyeit a tanulmányi szünetek alatt elsősorban az ifjúság, külö­nösen a tanulóifjúság turizmusa és üdültetése céljára kell átengedni, illetőleg arra alkalmassá tenni. Az átengedés a téli és tavaszi szünetben csak kivéte­lesen, legfeljebb öt-öt nap tartamára, a nyári szünet­ben pedig általában június 15-től augusztus 15-ig ter­jedhet. Átengedni csak azokat a férőhelyeket szabad, amelyekre a kollégiumnak az üzemi, szakmai gyakorla­tokon vagy vizsgákon résztvevő hallgatók (tanulók) el­helyezésére, az intézmény hazai és külföldi társintéz­ményekkel bonyolított cseregyakorlatok és csereüdülte­tések, illetőleg az intézmény egyéb rendeltetésszerű mű­ködtetése kapcsán (pl. tanfolyam elhelyezése, karban­tartás, felújítás időtartama stb.) nincs szükség. 3. Az I. számú mellékletben felsorolt kollégiumok szálláshelyeit elsősorban az ifjúság szervezett turizmu­sát elsődleges feladatként bonyolító vállalatnak (a to­vábbiakban: ifjúsági idegenforgalmi vállalat) kell áten­gedni. 4. A II. számú mellékletben felsorolt kollégiumok szálláshelyeit elsősorban idegenforgalmi tevékenységet ellátó más vállalatok és szervek (a továbbiakban: egyéb idegenforgalmi vállalat) ifjúsági üdültetési céljainak ki­elégítésére kell biztosítani. Az előző bekezdés szerint kell hasznosítani a 3. pont­ban említett kollégiumok szálláshelyeit is, ha azokat az ott említett vállalatok nem kívánják felhasználni. 5. A szálláshelyek átengedéséről a kollégium vezetője (az intézmény gazdasági vezetője) a felhasználó vállalat­tal évenként külön szerződésben köteles megállapodni. A szerződésben részletezni kell a megállapodás vala­mennyi lényeges feltételét. így az átengedett helyisége­ket, berendezést és felszerelést, a használat időtartamát és annak esetleges korlátait, a térítés mértékét és fize­tésének módját. Ki kell kötni a szerződésben a használó felelősségét a használt helyiségek és tartozékaik állagá­nak megóvásával kapcsolatban, valamint kártérítési kö­telezettségét az esetleges károkért. 6. Az 5. pontban említett szerződéseket a téli és ta­vaszi szünet idejére november hó 15. napjáig, a nyári szünet ideiére pedig március 15-ig kell megkötni. Az 1972. évben a nyári szünetre a jelen utasítás alapján jú­nius 15. napjáig lehet szerződést kötni. TÉRÍTÉSI DÍJAK 7. Az ifjúsági idegenforgalmi vállalat a szálláshelyért — az I. és II. számú mellékletben felsorolt kollégiumok­ban egyaránt — egynaoos elhelyezés után 1—3 ágyas szobák esetén személyenként 15 forintot, minden további napért, naponként és személyenként 12 forintot, 4 vagy több ágyas szobában történő helybiztosításnál egynapos elhelyezés esetén 12 forintot, minden további napért, na­ponként 3s személyenként 8 forintot, mosatási díj címén személyenként pedig 1—14 napig, majd minden meg­kezdett 14 nap után 7—7 forintot köteles fizetni. Téli és tavaszi szünetben történő átengedés alkalmával a vállalat az előző bekezdésben szabályozott díjakon fe­lül, helyiségenként és óránként kályhafűtés esetén 1,50— 2,50 Ft, központi fűtés esetén 3—5 Ft fűtési díjat köte­les fizetni. 8. Az egyéb idegenforgalmi vállalat a fizetendő térí­tési díjra vonatkozóan az intézmény gazdasági vezetőjé­vel (kollégium vezetőjével) a szobák nagyságától, fekvé­sétől, berendezésétől és felszereltségétől, az egy szobá­ban elhelyezhető személyek számától, a férőhelyek iránti kereslettől függően • és az érvényben levő helyi szállodai árakra is figyelemmel egy-egy idényre szabadon állapo­dik meg. 9. A kollégium által az elhelyezésen felül biztosított szolgáltatások díjait (pl. telefonhasználat, táviratfeladás stb.) a felhasználó külön köteles megtéríteni. 10. A térítési díjat a szerződésben meghatározott ese­dékesség szerint a kollégium (intézmény) által megjelölt számlára kell befizetni. 11. A 7. és 8. pont alapján befolyt térítési díj 30%-át a kollégium a bevételi számlájára utalja át, a fennma­radó 70%-ot pedig az alábbiak szerint kell elszámolni: a) Az üdültetésben közreműködő kollégiumi dolgozók díjazására a 7. pont szerint befolyt térítésből férőhelyen­ként és naponként 2 forint, a 8. pont szerint befolyt té­rítésből pedig férőhelyenként és naponként 5 forint szá­molható el; az összegnek a közreműködők közötti meg­osztásáról a ténylegesen végzett munka figyelembevéte­lével a kollégium vezetője dönt.

Next

/
Thumbnails
Contents