Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 26. szám

498 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám (2) Ez a nyilvántartás a kalkulációban alkalma­zandó beszerzési egységár megállapítását és a kalkuláció utólagos ellenőrzését szolgálja. (3) A nyilvántartást abban az egységben kell vezetni, ahol kalkulációt készítenek. 4- §• Az előfizetéses étkezés bizonylatolása (1) A vendéglátó vállalatok az előfizetéses étke­zéshez vételezett nyersanyagokról naponta menü­fajtánként (normánként) kimutatást (a továbbiak­ban: anyagkivetés) kötelesek készíteni. Ebben a vételezett (felhasznált) nyersanyagok értékét cso­portosítani kell átdolgozásos és átdolgozás nélküli nyersanyagokra, továbbá rögzített áras, illetve az árusítás szerinti egyéb árucsoportokra. (2) Nem kell külön anyagkivetést készíteni azok­ról a menükről, amelyek egymástól csak a harma­dik fogásban (tészta, sütemény, gyümölcs stb.) tér­nek el és így a nyersanyag-felhasználás különbö­zete külön kivetés nélkül is megállapítható. (3) A nyersanyagok (1) bekezdés szerinti csopor­tosítása mellőzhető azokban a munkahelyi étter­mekben, ahol az anyagfelhasználást bizonylatolják és árutablót nem vezetnek. Munkahelyi étterem az üzemek, vállalatok, hivatalok, tanintézetek terüle­tén elhelyezett, vagy kizárlólag ezek dolgozóit, tanulóit, illetve hallgatóit ellátó egység. 5- §• Kiemelt cikkek elszámolása A szoros elszámolású vendéglátó és bolti kiske­reskedelmi egységekben a kimért sör, a presszó­kávé és a fagylalt (kiemelt cikkel:) értékesítéséből származó bevételt bizonylatok alapján el kell külö­níteni. A bevétel elkülönítésére előrenyomott blokk, francia blokk (külön tömbök) vagy számla (központi számlázás esetén) használható. Persellyel bonyolított értékesítésnél blokkot használni nem kell. 6. §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti — a kereskedelmi vállalatok analitikus áru­könyvelésének átszervezéséről szóló 1/1968. (K É 2). Bk M számú utasítás, valamint — a vendéglátóipar analitikus nyilvántartásáról szóló 2/1968. (K É 2.) Bk M számú utasítás. Dr. Sághy Vilmos s. k., a belkereskedelmi miniszter első helyettese Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 9/1972. (VI. 3.) É V M számú rendelete a Munka Törvénykönyvének az építésügyi ágazatban való végrehajtásáról szóló 19/1971. (VI. 25.) ÉVM számú rendelet* kiegészítéséről 1. §• (1) A Munka Törvénykönyvének az építésügyi ágazatban való végrehajtásáról szóló 19/1971. (VI. 25.) ÉVM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (3) bekezdése a következőkkel egészül ki: ,,A 3. § (1)—(3) bekezdéseiben meghatározott munkaidőbeosztások alkalmazásakor az összevon­tan kiadott szabadnapot és heti pihenőnapot meg­előző és követő munkanapokra legalább 8 óra, a szombati munkanapokra legalább 5 óra munkaidőt kell ütemezni." (2) A R. 2. §-a a következő (8) bekezdéssel egé­szül ki: „(8) Idénymunkarend alkalmazása esetén a fő­idény időtartamát legalább 3 hónapban kell meg­határozni." 2- §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Bondor József s. k., építésügyi és városfejlesztési miniszter A munkaügyi miniszter 12 1972. (VI. 3.) Mü M számú rendelete egyes szakmák szakmunkástanulóinak ösztöndíj-kiegészítéséről és szakmunkás-bérben történő foglalkoztatásáról A pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsával, a szakmunkás-bérben történő foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések tekinte­tében pedig az ágazat szerint illetékes miniszterek­kel és a szövetkezeti országos érdekképviseleti szervekkel egyetértésben az alábbiakat rendelem: 1- §• A rendelet hatálya kiterjed az 2. és 2. számú mel­lékletben felsorolt szakmák szakmunkástanulóira, valamint a tanulók gyakorlati oktatását ellátó vál­lalatokra, szövetkezetekre és egyéb munkáltatókra (a továbbiakban: vállalatokra), illetőleg iskolákra. * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1971. évi 31. szá­mában.

Next

/
Thumbnails
Contents