Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 23. szám

23. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 427 2. sz. melléklet. intézmény Szám: /197 (név) (lakhely) gondozott után egész­ségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerv /197 számú határozatával havi Ft gondozási díj fizetésére kötelezte. A gondozott után év hó napjától évi hó napjáig összesen Ft gondozási díj hátra­léka áll fenn. Felhívom, hogy a fenti összeget ezen felhívás kéz­hezvételétől számított 15 napon belül az intézmény címére fizesse be, mert ellenkező esetben annak behajtására a szükséges intézkedést megteszem. intézményvezető Irányelvek a szociális otthoni és szociális intézeti gondozási díj megállapításához Az Egészségügyi Minisztérium felügyelete és a tanácsok, valamint a Szociális Intézetek Központja irányítása alá tartozó szociális otthonokban és szo­ciális intézetekben fizetendő gondozási díj összege 16 évvel ezelőtt, 1955-ben került megállapításra. Az eltelt időszak alatt a gondozási díj megállapítá­sára vonatkozó szabályozás több szempontból el­avult. Növekedett a jövedelemmel, ingó- és ingatlan­vagyonnal rendelkező gondozottak száma. Emelke­dett a nyugdíjak és járadék összege. A gondozottak között növekszik a viszonylag magasabb jövede­lemmel rendelkezőknek és azoknak a száma, akik­nek fizetésre kötelezhető hozzátartozójuk van. A havi teljes gondozási díj ma már a gondozási költségeket csak részben fedezi. Az elhelyezést igénylők számának növekedésében feltehetően sze­repet játszik a gondozási díj alacsony volta is. A gondozási díj eddigi rendszere nem volt alkal­mar arra, hogy érvényesüljön a gondozott és a fi­zetésre kötelezett hozzátartozók tényleges szociá­lis helyzetéhez igazodó differenciált díjmegállapí­tás. A gondozási díjrendszert módosító rendelet és végrehajtási utasítás alapja: a progresszív hozzá­járulás és a méltányos megállapítás elve. A szociális otthoni és szociális intézeti felvéte­leknél a kérelmek teljesítésének sorrendjét tovább­ra is a szociális helyzet, a gondozás szükségességé­nek mértéke határozza meg. Az új gondozási díj megállapítása jelentősen nö­veli a helyi tanácsok szerepét és felelősségét. Ez a felelősség megnyilvánul abban, hogy a beutalásra és a gondozási díj megállapítására jogosult egész­ségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv az ingyenesség és a teljes gondozási díj között (0—1200,— Ft) saját mérlegelési jogköre alapján határozza meg a fizetendő gondozási díj összegét. A rendelet és a végrehajtási utasítás nem ír elő kötött — jövedelmi skálához kapcsolt — díjfoko­zatokat. Ezért a gondozási díj megállapításakor sokoldalúan vizsgálni kell a gondozott vagyoni és jövedelmi, valamint a tartásra köteles hozzátarto­zók jövedelmi-anyagi viszonyait és életkörülmé­nyeit. Annak érdekében, hogy országosan, fő voná­saiban egységes elvek szerint történjen a fize­tésre kötelezett hozzátartozók által fizetendő gon­dozási díj megállapítása, irányelvként célszerű az alábbiakat figyelembe venni: — Rész-gondozási díj fizetésére képesnek tekint­hető általában az a hozzátartozó, akinek család­jában az egy családtagra eső jövedelem a havi 1000—1200 — Ft-ot meghaladja, — A havi átlagjövedelem kiszámításakor a gondozási díj fizetésére kötelezett hozzátartozó és házastársa családi pótlék nélküli együttes bruttó jövedelmét kell elosztani a közös háztartásban élő eltartottak számával. — A teljes gondozási díj fizetésére általában ak­kor célszerű a hozzátartozót kötelezni, ha az egy főre jutó havi átlagjövedelem a 2000,— Ft-ot meghaladja. — Biztosítani kell, hogy a megállapított gondo­zási díj összege arányban álljon a fizetésre kötele­zett hozzátartozó jövedelmi-anyagi viszonyaival, szociális körülményeivel. Ennek érdekében figye­lembe kell venni: mindazon tényezőket, amelyek nehezítik vagy könnyítik a fizetésre kötelezett hozzá­tartozó szociális helyzetét; a gondozott beutalásának indokait (egészségi, szociális vagy egyéb személyi ok); a kötelezett és családtagjainak értelmi és mozgásszervi fogyatékosságát, esetleges kró­nikus betegségeit (tbc, elmebetegség, cukor­beteg, szívbeteg, stb.); a városi és falusi települések közötti különb­ségeket, annak anyagi kihatásait; a díj fizetésére kötelezett egyedül élő hozzá­tartozónak a rendszeresen visszatérő szolgál­tatásokat (pl. lakásrezsi) egy keresetből kell fedeznie, ezért ebben az esetben magasabb jövedelemhatár alkalmazása célszerű a gon­dozási díj megállapításánál. Amennyiben a gondozási díj fizetési kötelezett­ség [R. 5. § (2) bekezdés] ingatlanvagyonra kerül megállapításra, úgy a mellékelt táblázát szerint kell a jelzálogjog összegét kiszámítani. A gondozási díj felülvizsgálatakor a nyugdíjak és járadékok évi 2%-os automatikus emelkedését nem kell figyelembe venni.

Next

/
Thumbnails
Contents