Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 23. szám

420 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 23. szám zolvány"-on az igény megnyílásáig esedékes járulék befizetése igazolt. 22. §. (1) Az önkéntes biztosítási járulékot — a 23. §ban említett kivételtől eltekintve — az önkéntes biztosítás fennállásának idejére kell fizetni és az a tárgyhónap 1. napján előre esedékes. A járulék fizetése az erre a célra szolgáló csekkbefizetési lap felhasználásával posta útján történik. A befizetés megtörténtét a postahivatal az „önkéntes betegségi biztosítási igazolvány" járulékfizetést tanúsító rovata lebélyegzésével is igazolja. (2) Az önkéntes biztosítási járulék késedelmes fizetése esetében késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. 23. §. (1) Az önkéntesen biztosítottat kérelmére mentesíteni kell a járulékfizetési kötelezettség alól, ha 30 napot meghaladóan katonai szolgálatot teljesít vagy keresőképtelen beteg. A mentesítés a katonai szolgálatra történt bevonulást követő hónap 1. napjával kezdődik és a katonai szolgálat megszűnése hónapjának utolsó napjáig tart. Keresőképtelen betegség esetében a mentesítés a keresőképtelenség bekövetkezését követő hónap 1. napjával kezdődik és a keresőképtelenség megszűnése hónapjának utolsó napjáig, legfeljebb azonban egy (gümőkóros megbetegedés esetén két) évig tart. (2) Az önkéntesen biztosított nő szülése esetén is kérheti járulékfizetés alóli mentesítését. A mentesítés a szülés napját magában foglaló hónap 1. napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig tart. (3) A katonai szolgálat teljesítését a katonai parancsnokság által kiállított igazolással, a keresőképtelenséget okozó megbetegedést az állami egészségügyi szolgálatnak a munkaviszonyban álló dolgozók Keresőképtelenségének megállapítására illetékes orvosa által kiállított igazolással, a szülést születési anyakönyvi kivonattal kell igazolni. (4) A járulékfizetés alóli mentesítés legkorábban az önkéntes biztosítás második hónapjától adható. (5) A járulékfizetés alóli mentesítést az ügyviteli szerv az „Önkéntes betegségi biztosítási igazolványának a járulékfizetés igazolására vonatkozó megfelelő havi rovatába köteles feljegyezni. 24. § A BR. 3. §-a (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából kötelezően biztosítottaknak kell tekinteni és ezért önkéntesen nem biztosíthatók a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai, továbbá a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. számú törvényerejű rendelet 32. §-a alapján létesített megállapodás keretében biztosított dolgozók is. Vegyes rendelkezések 25. §. Mindazokban a kérdésekben, amelyekre vonatkozólag a BR., valamint e szabályzat eltérően nem rendelkezik, a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 71/1955. (XII. 31.) MT számú rendelet és a 6/1955. (XII. 31.) SZOT számú szabályzat rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az alap, alkotóközösség és munkaközösség tagjaira vonatkozó rendelkezés 26. §. A 6/1955. (XII. 31.) SZOT számú szabályzat (a továbbiakban: Sz.) 95. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A R. 60. § (1) bekezdésében említett tagok után személyenként és havonta 130 forint járulékot kell fizetni." Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek tagjaira vonatkozó rendelkezések 27. §. A Sz-nek a 3/1964. (VIII. 20.) SZOT számú szabályzat 1. §-a alapján felvett 96 A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „96 A. §. A R. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazásánál egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet alatt: mezőgazdasági szakszövetkezetet (a továbbiakban: szakszövetkezet) és a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek keretében működő mezőgazdasági szakcsoportot, illetőleg a mezőgazdasági társulást (a továbbiakban együtt: szakcsoport) kell érteni." 28. §. A Sz-nek a 4/1966. (VI. 23.) SZOT számú szabályzat 11. §-ával módosított 96/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „96/B. § (1) A R. 63/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott járulék fizetése szempontjából közös munkában rendszeresen résztvevőnek azt a szakszövetkezeti tagot kell tekinteni, aki a szakszövetkezettel évenként március 31-ig olyan értelmű írásbeli megállapodást létesített, hogy a naptári évben a közös munkában részt vesz és legalább 150 (nő tag 100) tízórás munkanapot dolgozik. Az a szakszövetkezeti tag, aki az 1972. évre nem létesített írásbeli megállapodást, 1972. május 31-ig írásban vállalhatja, hogy ebben az évben a szakszövetkezet közös munkájában részt vesz és legalább 150 (nő tag 100) tízórás munkanapot dolgozik:. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásánál csak a szakszövetkezeti tag által személyesen