Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 23. szám

410 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 23. szám feltételeket a jóváhagyó, illetőleg az engedélyezés­re jogosult hatóság határoztába kell foglalni. A határozatnak ilyen előírásai ellen irányuló felleb­bezés felől az engedélyezésre jogosult másodfokú hatóság a felettes felügyelőség állásfoglalása alap­ján határoz. (3) Az eljárásra egyebekben a létesítményre, il­letőleg a tevékenységre vonatkozó jogszabályok irányadók. 14. §. A jogszabályokban meghatározott új anyagok, a lakosság körében közvetlen felhasználásra kerülő cikkek előállításához, szállításához, raktározásához és felhasználásához, új technológiák bevezetéséhez, az egészségvédelmi feladatok ellátása során hasz­nált gépek, eszközeik, berendezések és anyagok for­galombahozatalához a közegészségügyi-járvány­ügyi engedélyt a gyártó, az előállító, illetőleg a for­galomban ozó köteles kérni. A Felügyelet szerve el­rendelheti a kérelem elbírálásához szükséges ada­tok szolgáltatását. 15. §. (1) A Felügyelet szerve a közegészségügyi-jár­ványügyi ellenőrzés során vizsgálja a működési szabályzatában meghatározott létesítményekben, emberi tartózkodásra szolgáló helyeken, tevékeny­ségek körében a közegészségügyi-járványügyi ren­delkezéseik megtartását, az egészséget befolyásoló körülményeket. (2) A Felügyelet szerve helyszíni ellenőrzést vé­gezhet. Az ellenőrzés során a készítményből, áru­ból a mintavételre vonatkozó rendelkezések szerint mintát vehet. 16. §. (1) Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készí­teni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a tény­megállapításokat, valamint a felelős személy ezek­re vonatkozó nyilatkozatát is. A jegyzőkönyv egy másolati példányát a felelős személynek kell át­adni. (2) Ha az ellenőrzésen a felelős személy nem volt jelen, a jegyzőkönyv másolati példányát tértive­vénnyel részére meg kell küldeni azzal, hogy nyi­latkozatát a kézbesítéstől számítót tizenöt napon belül megteheti. Ha észrevétel nem érkezik, ezt a tényt a jegyzőkönyv eredeti példányán fel kell je­gyezni. 17. §. Ha a KÖJÁL, a KJSZ, illetve a KJK ellenőrzés­sel megbízott dolgozója vagy a gyógyító-megelőző intézmény a közegészségügyi-járványügyi ellenőr­zés során olyan hiányosságot észlel, amely meg­ítélése szerint a Felügyelet részéről intézkedést tesz szükségessé, a helyszínen jegyzőkönyvet, illetőleg járványügyi (epidemiológiai) lapot készít. A jegy­zőkönyv egy példányát az illetékes városi, illetve kirendeltségi felügyelőségnek kell megküldeni, egy példányát a felelős személynek kell átadni, egy példányát pedig a jegyzőkönyv készítője megőrzi. Ha a felelős személy az ellenőrzésnél nem volt jelen, ennek közlésével a részére szánt példányt is a városi, illetőleg kirendeltségi felügyelőségnek kell beküldeni. 18. §. (1) A Felügyelet eljáró szerve a jegyzőkönyv fel­vételét követő harminc napon belül — ha a felelős személy a jegyzőkönyv készítése alkalmával nem volt jelen, a nyilatkozatra nyitvaálló idő letelte után — teszi meg a szükséges intézkedést. Az in­tézkedést a megállapított tényállás alapján, az észlelt közegészségügyi-járványügyi hiányosság jellé ét, súlyát mérlegelve, az egészségtudomány eredményei figyelembe vételével kell megtenni. (2) A Felügyelet eljáró szerve a járványügyi vizsgálat (ellenőrzés) alkalmával készített jegyző­könyv (járványügyi lap) alapján szükség esetében haladéktalanul határozattal intézkedik és határo­zatát indokolt esetben fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak mondja ki. \ 19. §. (1) Ha az észlelt közegészségügyi-járványügyi hiányok megszüntetése, illetőleg a szükséges köz­egészségügyi-járványügyi intézkedések végrehaj­tása a létesítmény nagyságához, anyagi eszközei­hez mérten aránytalanul magas összegű beruházást igényel, a hiányosság jellege és súlya, valamint a beruházási összeg mérlegelésével — a beruházásért felelős szervek bevonásával folytatott tárgyalások során — meg kell határozni a szükséges intézkedé­sek sorrendjét és a teljesítési határidőket. Az intéz­kedést ennek megfelelően kell megtenni. Ha azon­ban a közegészségügyi-járványügyi szabálytalan­ságok súlyos vagy tömeges egészségromlást okoz­tak vagy okozhatnak, a további egészségromlás megelőzése, illetőleg okainak megszüntetése érde­kében szükséges intézkedéseket azonnal meg kell tenni. (2) Az egészségre ártalmas tárgyak és anyagok megsemmisítése csak abban az esetben rendelhető el, ha kétségtelenül megállapítható, hogy a tárgyak vagy anyagok további használata súlyos vagy tö­meges egészségromlást okozhat, és azok egészség­ügyi ártalom veszélye nélkül más célra nem hasz­nálhatók fel. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni. (3) Ha a közegészségügyi-járványügyi hiány megszüntetéséhez építési munka elvégzése szüksé­ges, annak elrendelésére a Felügyelet szerve az il­letékes építésügyi hatóságnak tesz javaslatot.

Next

/
Thumbnails
Contents