Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 21. szám

396 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 21. szám iránt az 1957. évi IV. tv. 56. §-ának (4) bekezdésében emiitett harminc napos perindítási határidő lejártától számított hat hónapon túl előterjesztett keresetet határidőben benyújtottnak lehet-e tekinteni, ha a megtámadott határozat a bírósági út igénybevételére kioktatást nem tartalmaz, vagy a kioktatás hiányos (pl. a perindítási határidőt nem jelöli meg). Az ügyészségek e kérdésben az alábbi álláspontot képviseljék. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. 56. §-ának (4) bekezdése szerint azokban az esetekben, amikor az államigazgatási határozat a törvény 57. §-a alapján a bíróság előtt megtámadható, a keresetet az első fokú határozatot hozó szervnél vagy az illetékes járásbíróságnál a határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani. Az 1957. évi 58. számú tvr. 10. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a fél a kereset beadására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet. Az igazolásra a Pp. 106—110. §-ai az irányadók. E rendelkezésekből következik, hogy a keresetindításra nyitva álló határidő elmulasztása esetén a mulasztás következményei igazolással orvosolhatók. A jogszabály nem állapít meg kivételt arra az esetre sem, amikor az államigazgatási határozat nem tartalmazza a bírósági út igénybevételének lehetőségére vonatkozó figyelemeztetést, vagy a kioktatás hiányos. Ilyen esetekben is igazolásnak van helye. A Pp. 107. §-ának (1) bekezdése szerint az igazolási kérelmet tizenöt nap alatt lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével kezdődik. Hat hónapon túl igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. Ebből azonban az is következik, hogy a hat hónapos objektív határidő eltelte után a mulasztás már nem orvosolható, még akkor sem, ha a mulasztás csak az említett határidő eltelte után jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg. A keresetlevélnek a harminc napos keresetindítási határidő lejártától számított hat hónap eltelte után történő benyújtása esetében tehát a mulasztást akkor sem lehet igazoltnak tekinteni, ha az államigazgatási határozat a bírósági út igénybevételére vonatkozó kioktatást egyáltalán nem tartalmazott, vagy a figyelmeztetés hiányos volt. A hat hónapos igazolási határidőn belül történő keresetindítás esetén figyelembe veendő a Pp. 109. §-ának (3) bekezdése is, amely szerint azt, hogy az igazolási kérelem előfeltételei fennállanak-e, méltányosan kell elbírálni. A bírósági út igénybevételének lehetőségére vonatkozó figyelmeztetés elmaradása vagy a kioktatás hiányossága olyan méltánylást érdemlő oknak minősül, amelynek alapján a mulasztást igazoltnak kell tekinteni. 23. A kisajátítási kártalanításra vonatkozó anyagi jogszabály alkalmazása akkor sem mellőzhető, ha az alperes a tárgyaláson nem jelenik meg és védekezést sem terjeszt elő. A kisajátítási kártalanítási perekben ismételten előfordult, hogy az alperes a tárgyaláson nem jelent meg és védekezést sem terjesztett elő. Adott ügyben a bíróság három tárgyalást tartott és az anyagi igazság felderítése érdekében bizonyítási eljárást folytatott le. A bíróság az alperest mégis a keresetnek megfelelően marasztalta annak ellenére, hogy a perben lefolytatott bizonyítás adatai — elsősorban a beszerzett szakértői vélemény — a felperesi igény megalapozottságát nem támasztották alá. A bíróság a Pp. 4. §-ának, a Pp. 5. §-ának és a Pp. 136. §-a (4) bekezdésének rendelkezéseit egybevetve arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a kereseti kérelem előterjesztését nem ellenzi. A kisajátítási kártalanításra vonatkozó anyagi jogszabályok alkalmazása nem mellőzhető akkor sem, ha az alperes a tárgyaláson nem jelenik meg és védekezést nem terjeszt elő. Az 1965. évi 15. számú tvr. 13. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a kisajátított ingatlanért értékének megfelelő kártalanítás jár. Ha a bíróság a perben a bizonyítást lefolytatja, megfelelő adatok állnak rendelkezésre ahhoz, hogy az ügyben az anyagi jogszabályoknak megfelelő döntést hozzon. A Pp. 4. §-ában foglalt rendelkezésre tekintettel a bíróság nem tekintheti az alperes mulasztását keresetelismerésnek, a felperesi igényt — alperesi védekezés hiányában is — a perben lefolytatott bizonyítás adatai, ezen belül a beszerzett szakértői vélemények alapján kell elbírálni. Hasonló esetekben a bíróságnak arra is lehetősége van, hogy — a társadalmi tulajdon védelmét szem előtt tartva — az anyagi jogszabályoknak megfelelő ítélet meghozatalának elősegítése érdekében az ügyészséget a perben való fellépés céljából megkeresse. (Az állásfoglalásokat az Ügyészségi Közlöny 1972. évi 3. száma közli.) Szerkeszti a Minisztertanács Titkársága A szerkesztésért felelős dr. Kormos Géza Kiadja a Lapkiadó Vállalat Budapest VII., Lenin körút 9—11. Telefon: 221-285 Felelős kiadó: Sala Sándor Szerkesztőség: Budapest V., Bajcsy-Zs. út 78. IV. em. Telefon: 121-592 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással K H I 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámára Havi előfizetési díj 12,— Ft — Éves előfizetési díj 144, Ft Index: 25 801 72.2223/2- 21 - Készült a Zrínyi Nyomdában: RO/66-os gépen, ofszet rotációs eljárással. — Budapest. — F. v.: Bolgár Imre