Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)
1972 / 20. szám
20. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 385 — a holttestből élő személy testébe történő átültetés céljára szerv, szövet kivételére vonatkozó rendelkezéseit [65. § (1) és (2) bek.], — az orvosoknak az orvosi ellátásra jogosult betegekkel kapcsolatos magatartásbeli kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseit (75. §), — az orvosi tevékenység megtagadására vonatkozó rendelkezését [76. § (1) bek.], — a külföldi állampolgáron orvosi beavatkozás végzésére, a külföldi állampolgárnál terhesség megszakítására, a külföldi állampolgár testéből szerv, szövet kivételére, a külföldi állampolgár testébe szerv, szövet átültetésére, a külföldi állampolgár holttestének boncolására és a holttestből szerv, szövet kivételére vonatkozó rendelkezéseit (87. §). 2- §• (1) A fegyelmi vétséget elkövető orvossal szemben a Munka Törvénykönyvében meghatározott fegyelmi büntetéseken kívül az alábbi fegyelmi büntetések szabhatók ki: — húszezer forintig terjedő pénzbírság, — eltiltás az orvosi magángyakorlattól három hónaptól egy évig terjedő időre, — eltiltás az orvosi tevékenységtől három hónaptól egy évig terjedő időre. (2) A pénzbírság és az orvosi magángyakorlattól való eltiltás fegyelmi nüntetést együttesen is ki lehet szabni. (3) Ha az orvost az egészségügyi törvény 75. §-ába ütköző fegyelmi vétség miatt vonták felelősségre, a fegyelmi hatóság az érdekelt kérelmére kötelezi őt az anyagi juttatás visszatérítésére. (4) Az (1) bekezdésben megállapított fegyelmi büntetések végrehajtását legfeljebb egy évre fel lehet függeszteni, ha attól kellő nevelő hatás várható. (5) Az orvos a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedése után az orvosi tevékenységtől való eltiltás esetén három évig, pénzbírság és az orvosi magángyakorlattól való eltiltás esetén két évig a büntetés hatálya alatt áll. Ez alól jó munkája alapján korábban mentesíthető. 3. §• (1) A fegyelmi eljárás megindítását az orvos kinevező szerve is kezdeményezheti. (2) A fegyelmi jogkört a fegyelmi eljárás alá vont orvos kinevező szerve, illetőleg az egészségügyi miniszter által jogszabályban meghatározott orvos gyakorolja. (3) A fegyelmi eljárást másodfokon a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervénél, az orvostudományi egyetemnél, illetőleg az Egészségügyi Minisztériumnál alakított, öt orvosból álló fegyelmi tanács folytatja le. 4- §• (1) A fegyelmi eljárás megindítását az OrvosEgészségügyi Dolgozók Szakszervezetének irányítása alatt működő orvosetikai bizottság is kezdeményezheti. Ha a panaszt az orvosetikai bizottsághoz nyújtották be, az orvosetikai bizottság a panaszt — ha megítélése szerint fegyelmi vétség gyanúja áll fenn — az első fokú fegyelmi hatósághoz továbbítja. (2) A fegyelmi eljárás során be lehet szerezni az orvosetikai bizottság véleményét. A fegyelmi határozatot meg kell küldeni az orvosetikai bizottságnak. Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen az orvosetikai bizottság is fellebbezhet. Az orvosi magángyakorlattal kapcsolatos fegyelmi felelősség 5 §• (1) Ha az orvos az orvosi magángyakorlata körében, illetőleg az orvosi magángyakorlattal kapcsolatban az egészségügyi törvénybe ütköző fegyelmi vétséget követett el, vele szemben az alábbi fegyelmi büntetések szabhatók ki: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) húszezer forintig terjedő pénzbírság, d) eltiltás az orvosi magángyakorlattól három hónaptól egy évig terjedő időre,