Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 10. szám

10. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 173 Ivóvíz költség- Szennyvíz költségkülönbözet különbözet igényel- befize- igényel- befizehető tendő hető tendő Fővárosi Vízművek — 0,15 Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat — 0,55 Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat 0,70 — 2. A 312/1971. PM—OVH—MTTH számú együttes közlemény 1972. január 1. napjával hatályát veszti. 310/1972. PM I. számú közlemény a vállalati jövedelem- és bérszabályozás rendszerébe tartozó gazdálkodó szervezetek tartalékalapjának felhasználásával összefüggő szabályok értelmezéséről A nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló, a 46/1971. (XII. 31.) PM számú rendelettel módosított és kiegészített 29/1970. (XI. 15.) PM számú rendeletben (alaprendelet) meghatározott és a tartalékalap felhasználására vonatkozó szabályok egységes értelmezése, valamint az egyöntetű pénzügyi gyakorlat biztosítása céljából a gazdálkodó szervezeteket (vállalatokat és szövetkezeteket) a következőkről tájékoztatjuk. Az alaprendelet eredeti 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja lehetőséget adott arra, hogy meghatározott esetekben a gazdálkodó szervezet a bruttó módon számított részesedési alapját a tartalékalapból kiegészítse. A módosító rendelet 4. §-a által alkalmazott változás lényege, hogy a tartalékalap ilyen igénybevételére legkorábban csak az 1972. évi eredményelszámolásoknál, azaz 1973. I. negyedévében kerülhet sor. Ez a módosítás tehát az 1971. évi eredményelszámolásoknál — a korábbi szabályozáshoz viszonyítva — tilalmat jelent, amelyet a hatálybalépésről szóló 5. § is megerősít, amikor kimondja, hogy a 4. §-t — azaz az abban foglalt tilalmat — az 1971. évi eredmény után esedékes nyereségadó és vállalati érdekeltségi alapok kiszámításánál érvényesíteni kell. Az említett kérdéssel összefügg az alaprendelet 16. §-ának (1) bekezdésében foglalt átmeneti intézkedés, amelyik kizárólag az 1971. évi eredelszámolásoknál — visszapótlási kötelezettség mellett — kivételesen lehetővé teszi a tartalékalapból való kiegészítést, amennyiben az adott vállalatnál — 1971. évben a tárgyévi bérszínvonalemelkedés nem haladja meg a 2%-ot, és — a bérszínvonalemelés miatti bérfejlesztés1' befizetés teljesítése után megmaradó (nettó) részesedési alapnak a bérekhez viszonyított aránya nem éri el az 1970. évi nettó (halmozott bérszínvonalemelést nem tartalmazó) részesedési alapnak a bérekhez viszonyított színtjét. A fentiek figyelembevételével tehát a gazdálkodó szervezet az 1971. évi eredményelszámolásnál kizárólag az alaprendelet 16 § (1) bekezdésében meghatározott feltételek esetén egészítheti ki részesedési alapját a tartalékalap terhére. Módszertani útmutató a 31011972. PM I. számú közleményhez Egy vállalat részesedési alapjának bérhez viszonyított aránya 1970—1971 között a következők szerint alakult. 1. Bruttó részesedési alap a bérek százalékában 1970. 1971. 12% U% 2. A vállalat a) 1971-ben éppen 2% bérszínvonalemelést hajtott végre (az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy az Ny h B mutató nem változott, így kedvezményes bérfejleszL tési lehetősége nem volt). Ebben az esetben a vállalatnak a bérek 4,5%-ának megfelelő bérfejlesztési befizetést kellett teljesítenie a következők szerint: Bérnövekedés Bérfejlesztési Bérfejlesztési sávjai befizetés befizetés %-ban mértéke %-ban a bérek %-ban 0 —0,5 150 0,75 0,5—1 200 1,0 1—1,5 250 1,25 1,5—2 300 1,5 összesen — 4,5 b) 1971-ben 4% bérfejlesztést hajtott végre úgy, hogy 1,5%-ot kedvezményes (a bérfejlesztési mutató 5%-kal nőtt) 2,5%-ot progresszív befizetéssel. Bérnövekedés Bérfejlesztési Bérfejlesztési sávjai befizetés befizetés %-ban mértéke %-ban a bérek%-ban 1,5 50 0,75 1,5—2 150 0,75 2 —2,5 200 1,0 2,5—3 250 1,25 3 —3,5 300 1,5 3,5—4 400 2,0 összesen — 7,25