Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 9. szám

9. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 149 tiálni, biztosítva az öntözésre szolgáló vízkészlet teljes hasznosítását. Ennek érdekében minden öntözővizet szolgáltató és felhasználó szervnek haladéktalanul fel kell ké­szülnie az öntözés kora tavaszi megkezdésére. Még a tél folyamán gondoskodjanak a gépi berendezé­sek (szivattyúk, motorok, valamint az öntözőcsö­vek, a szórófejek, a zsilipmozgató szerkezetek, stb.) megjavításáról, illetve — ahol ez szükséges — a felújításukról, a kutak tisztításáról, a vizek vissza­tartásáról, a tározók feltöltéséről, a tartalékalkat­részek beszerzéséről, az öntözőberendezéseket üze­meltető dolgozók (öntöző-szakmunkások, csőtele­pítőmunkások, zsilipkezelők, vízőrök) kijelöléséről, megfelelő kiképzéséről és az üzemeltetés vala­mennyi előfeltételének a biztosításáról. Nem fogadható el olyan álláspont, amely meg­engedi, hogy a mezőgazdasági üzemek, társulások a jelentős állami támogatással létrehozott öntöző­berendezéseiket ne használják, illetve annak egy­szerű újratermelése feltételeit se biztosítsák. Minden vízhasználó elsőrendű érdeke, hogy amint a talaj művelési vagy ápolási munkák meg­kezdhetők, hozzáfogjanak a már kritikussá vált vízhiány csökkentéséhez. Ez annál is inkább indo­kolt, mivel a 7/1969. OVH—ÁH számú utasítás 7. §-a szerint az öntözési idényen kívül igénybe vett öntözővíz felhasználása tároló öntözésnek minősül és ezért alapdíjmentes. A felkészülés során az öntözőgazdaságok vegyék igénybe az AGROINFORM és a vízügyi szolgálat (vízügyi igazgatóságok, regionális vízmű és víz­gazdálkodási vállalatok, vízgazdálkodási társula­tok) keretében működő szaktanácsadók segítségét. Felhívjuk az összes érdekelt szervet, a megyei tanácsokat, a járási hivatalokat, a termelőszövet­kezetek területi szövetségeit, a tudományos tár­sadalmi szerveket, a termeltető és átvevő válla­latokat, hogy kapcsolódjanak be a szárazság el­leni küzdelembe, és ez irányú aktív tevékenysé­gükkel mozdítsák elő az öntözőberendezéseknek a lehető legnagyobb mértékben történő kihaszná­lását. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója A Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1972. március hó 1-től kezdődően a gyermekgondozási segély alakulásának megfigyelésére adatszolgál­tatást rendelt el. Adatszolgáltató valamennyi munkáltató (válla­lat, üzem, hivatal, szerv, intézmény, mezőgazda­sági, kiispari és egyéb szövetkezet stb.). A tár­sadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező mun­káltatóknak a kérdőíveket a SZOT Társadalom­biztosítási Főigazgatóság illetékes területi igaz­gatóságai (kirendeltségei) jutatják el. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók (szövetkezetek) a Köz­ponti Statisztikai Hivatal elnöke által 27.0051/ 72. szám alatt engedélyezett „Statisztikai lap a gyermekgondozási segély megkezdéséről" című kérdőívet kötelesek kitölteni, amelyet a segély folyósítása céljából kiállított „Munkáltatói (kis­ipari szövetkezeti) igazolás"-hoz, illetve a „Ha­tározat" című nyomtatványhoz csatolva, a Nyug­díjfolyósító Igazgatóságnak kell megküldeni. Az adatszolgáltatáshoz szükséges kérdőívek a társa­dalombiztosítási igazgatóságoknál (kirendeltsé­geknél) szerezhetők be. KSH. Társadalmi Szolgáltatások Statisztikai Főosztály A Munkaügyi Minisztérium közleménye Munkaügyi szakképesítő tanfolyami oktatás céljára a Munkaügyi Minisztérium egy tízkötetes, összesen mintegy 120 íves tananyagot ad ki. A sorozat ára összesen kb. 380,— Ft lesz. A köte­tek folyó év február—augusztus hónapok között folyamatosan jelennek meg. A munkaügy teljes tárgykörét átfogó ismeret­anyag a munkaügyi tanfolyamok hallgatói, de ezen felül is, valamennyi munkaügyi dolgozó számára sokoldalú és hasznos tudnivalókat kíván nyújtani.

Next

/
Thumbnails
Contents