Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 8. szám

126 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 8. szám 3. §. (1) Építéstervezési munkát — jellegének, bonyo­lultságának — megfelelő képesítéssel és szakmai gyakorlati idővel rendelkező, az építéstervező szervvel, illetőleg az építtetővel munkaviszonyban (elsőállás, főfoglalkozás) álló személy irányíthat (a továbbiakban: felelős tervező), illetőleg végezhet (a továbbiakban: szaktervező). (2) A felelős tervező, illetve a szaktervező képe­sítésére és szakmai gyakorlati idejére vonatkozó feltételeket az építésügyi és városfejlesztési minisz­ter az építményfajta szerint illetékes miniszterrel (országos hatáskörű szerv vezetőjével) egyetértés­ben határozza meg. A különleges szakmai követel­ményekre vonatkozó előírásokat az építményfajta szerint illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) az építésügyi és városfejlesztési minisz­terrel együttesen határozza meg. 4- §• Az építéstervező, valamint az építtető szerv ve­zetője felelős az építéstervezési jogosultságra vo­natkozó rendelkezések megtartásáért, valamint azért, hogy olyan építéstervezési munkát vállal­jon, illetőleg végezzen, amelynek végzésére terve­zési jogosultsága alapján jogosult és szakmai fel­készültsége alapján képes. 5. §• (1) Főtevékenységű építéstervező szerv alapítá­sához, tevékenységi körének módosításához az építésügyi és városfejlesztési miniszter vélemé­nyét, az építéstervezési munkának kiegészítő te­vékenységként történő végzéséhez az engedélyét (felmentését) előzetesen ki kell kérni. (2) Az alapításra vonatkozó okmányban (hatá­rozatban, alapszabályban, társasági szerződésben, működési engedélyben stb.) meg kell határozni, hogy az építéstervező szerv a munkát fő-, illető­leg kiegészítő tevékenységként végzi-e. (3) Az építéstervezési tevékenységet — kiegé­szítő tevékenység esetében is — be kell jegyez­tetni a vállalati (szövetkezeti) törzskönyvbe; er­ről az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériu­mot is tájékoztani kell. 6. §. (1) Az építéstervezési jogosultságra vonatkozó előírások végrehajtásának és megtartásának ellen­őrzéséről a) az építésügyi és városfejlesztési miniszter, b) az épületnek nem minősülő építmény, létesít­mény [20/1971. (V. 25.) Korm. számú rendelet 2. § (2) bekezdés] tekintetében az építményfajta sze­rint illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) illetőleg c) az építéstervező szerv felügyeletét ellátó mi­niszter (országos hatáskörű szerv vezetője) gondoskodik. (2) Az építéstervezési jogosultságra vonatkozó előírások megsértőivel szemben — különösen — az alábbi intézkedések tehetők, illetőleg indítvá­nyozhatok: a) az 1/1968 (I. 16.) Korm. számú rendelet 2. íj­ában említett esetekben gazdasági bírság kisza­bása; b) szabálysértési, illetőleg fegyelmi eljárás megindítása; c) kiegészítő tevékenységű építéstervező szerv esetében az építéstervezési jogosultság korláto­zása, illetőleg visszavonása. 7. §• (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatály­ba; hatálybalépésével a) az állami vállalatról szóló 11/1967. (V. 13.) Korm. számú rendelet 2. §-a, a szövetkezetek nyilvántartásának szabályozásáról és a képviseleti könyv vezetéséről szóló 9 1962. (VI. 15.) P M számú rendelet, illetőleg a vállalatok nyilvántartásáról és képviseleti könyvéről szóló 24 1967. (XII. 15.) P M számú rendelet az 5. §-ban foglaltaknak megfelelően kiegészül, illetőleg módosul; b) a műszaki tervezésről szóló 2050 1967. (IX. 3.) Korm. számú határozat I. fejezetének 1—4. pontja — az építéstervezés vonatkozásában — ha­tályát veszti. (2) Az építéstervezési jogosultságra vonatkozó részletes szabályokat az építésügyi és városfej­lesztési miniszter, az épületnek nem minősülő építmény, létesítmény tekintetében az építmény­fajta szerinti illetékes miniszter (országos hatás­körű szerv vezetője) az építésügyi és városfejlesz­tési miniszterrel egyetértésben állapítja meg. Fehér Lajos s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány -elnökhelyettese

Next

/
Thumbnails
Contents