Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 62. szám

1256 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 62. szám „(2) A tagsági viszony — az igazgatóságnak a felvételről szóló határozata alapján — a belépési nyilatkozat benyújtásának időpontjától kezdődő hatállyal jön létre. (3) A takarékszövetkezet tagja a belépéskor legalább egy részjegyet köteles befizetni. A részjegy összege száz forintnál alacsonyabb és ötszáz forintnál magasabb nem lehet. (4) A befizetett részjegy összege, illetőleg a mérleg szerinti részjegy alap ráeső hányada a tagot csak a tagsági viszony megszűnése esetén illeti meg." 3- §. A r. a következő 6/A §-sal egészül ki: „6/A §. (1) A tagot a befizetett részjegy után az eredménytől függő részesedés illeti meg, amelynek mértékét és elszámolási módját — a jogszabály keretei között — az alapszabály állapítja meg. A részjegy után kamat nem fizethető. (2) A részesedés mértéke — egy tagnál 500 forint részjegy összegig — a tartósan, legalább egy évre lekötött takarékbetét után fizetendő mindenkori bankkamatlábnál legfeljebb 2 százalékkal lehet több. (3) Az 500 forinton felüli részjegyek után a részesedés mértéke legfeljebb a tartósan, legalább egy évre lekötött takarékbetét után fizetendő mindenkori bankkamatláb mértékéig terjedhet. (4) Az 1971. december 31-ig jegyzett tagsági részjegyekre — értékhatár nélkül — a részesedés mértéke a tartósan, legalább egy évre lekötött takarékbetét után fizetendő mindenkori bankkamatlábnál legfeljebb 2 százalékkal lehet több." 4- §• A r. a következő 6/B §-sal egészül ki: „6/B §. (1) Az alapszabály a kilépés előzetes bejelentésére legfeljebb hat hónapi időtartamot határozhat meg. (2) A takarékszövetkezet igazgatósága törléssel megszüntetheti a tagsági viszonyt, ha a tag a) tagsági viszonya létesítésének előfeltételei [6. § (1) bek.] állandó jelleggel megszűnnek; b) a tagsági viszonyból eredő kötelezettségeinek felróható okból tartósan nem tesz eleget. (3) A tagsági viszonynak törléssel való megszüntetése előtt biztosítani kell a tag személyes meghallgatását, a határozatot pedig — indokaival együtt — írásban kell a taggal közölni. A tag a határozat ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt írásban a küldöttgyűléshez fordulhat. (4) Ha a tag a takarékszövetkezetből való kilépését a törlési eljárás során bejelenti, az eljárást meg kell szüntetni." 5- §• A r. a következő 6/C §-al egészül ki: „6/C. §. (1) A takarékszövetkezetből való kiválást a szövetkezetnek a működési területéhez tartozó helységben vagy településen lakó vagy dolgozó tagjai határozhatják el. (2) A szétválást kimondó vagy a kiváláshoz hozzájáruló közgyűlési határozatban a vagyont a szétválással (kiválással) érintett tagok számának és részjegyeinek figyelembevételével kell megosztani. (3) A területileg elkülönült településen lakó vagy dolgozó szövetkezeti tagok kiválása esetén a településük helyén működő takarékszövetkezeti egységeket (kirendeltség, betétgyűjtő pénztár) a kiváló tagság által létesített, illetve az őket befogadó szövetkezet vagyonához kell csatolni. Ha ezek értéke meghaladja a szövetkezetből kiváló tagságot megillető részt, a különbözet megtérítéséről a közgyűlés határoz." 6. §. A r. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 9. § a következő (3)—(5) bekezdéssel egészül ki: ,,(2) A takarékszövetkezet helyi önkormányzati szervei: aj a helyi intézőbizottság, b) a helyi ellenőrzőbizottság. (3) A takarékszövetkezet a közgyűlés hatáskörét — az Szvt. 20. §-a (2) bekezdésének a), b), j) és g) pontjában foglaltak kivételével — az Szvt. 116. §-a (2) bekezdése alapján a küldöttgyűlésre ruházhatja. (4) Az igazgatóság létszáma öt főnél kevesebb, tizenöt főnél több nem lehet; tagjainak legalább kétharmadát a szövetkezettel munkaviszonyban nem álló tagok közül kell választani. (5) A felügyelőbizottság létszáma három főnél kevesebb és kilenc főnél több nem lehet; elnöke és tagjai a szövetkezettel munkaviszonyban nem állhatnak." 7. § A r. a következő 9/A §-sal egészül ki: „9/A §. A takarékszövetkezetnél szövetkezeti döntőbizottság nem működik. Nőbizottság alakítását — ha ennek indoka és igénye fennáll — az alapszabályban kell kimondani." 8. i A r. a következő 9/B §-sal egészül ki: „9/B §. (1) A küldöttek száma hatvan főnél, háromezret meghaladó taglétszám esetén pedig százötven főnél kevesebb nem lehet.