Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 61. szám

61. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1217 komplex melioráció — egymással területileg öszszefüggő — egységének kell tekinteni. Ezért a beruházás előkészítését és megvalósítását a népgazdasági érdek és a több üzem közös érdekének öszszehangolásával kell végrehajtani. Az adottságoktól függően egy rendszeren (fürtön) belül több öntözési módot is számításba kell venni. i) Fokozni kell a koncentrált fejlesztések megalapozottságát. Ezért a térség egészére kiterjedő komplex, valamint az üzemi lehetőségeket feltáró, egymáshoz kapcsolódó párhuzamos mezőgazdasági és műszaki irányú tervezési metodikát kell kialakítani. A kiviteli terveket e kétszintű, komplex tervezésre alapozva kell elkészíteni. j) A tervezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a magas színvonalú öntözéses gazdálkodás viszonylag hosszú idő alatt alakítható ki, az ehhez szükséges álló- és forgóeszközöket csak fokozatosan lehet biztosítani. k) Az öntözőrendszerekben (fürtökben) vizet felhasználó és a szolgáltatást végző szervezeteknek egyaránt a termelés igényeit keil elsősorban érvényesíteni. Nagyobb súlyt kell helyezni az öntözéses gazdálkodást folytató üzemek társulásaira. I) Fokozni kell az öntözéses gazdálkodás színvonalának emelését elősegítő, tudományos és gyakorlati ismereteken alapuló agrotechnikai és vízügyi-műszaki szaktanácsadást. Emelni kell az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági üzemek munka- és üzemszervezésének színvonalát. Gondoskodni kell az öntözőberendezések javításáról és karbantartásáról, az ezeket a szolgáltatásokat végző szervezetek tevékenységének kiszélesítéséről. m) Központi intézkedésekkel is elő kell segíteni, hogy az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági üzemek kellő számú kiképzett öntözési szakembert foglalkoztassanak (szakmunkás, technikus, öntözőmérnök). 6. E határozat kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg az 1025/1961. (XII. 16.) Korm. számú határozat hatályát veszti. A határozat végrehajtásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és az Országos Vízügyi Hivatal elnöke együttesen gondoskodik. Fock Jenő s. k., a Minisztertanács elnöke Miniszteri rendeletek Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 21/1972. (XII. 16.) ÉVM számú rendelete egyes tanácsi építésügyi hatáskörök módosításáról A tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény és az ennek végrehajtásáról kiadott 11/1971. (III. 31.) Korm. számú r >ndelet hatásköri rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — a következőket rendelem: 1. §• A szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról szóló — a 2/1968. (I. 11.) ÉVM—PM számú, a 18/1969. (XI. 16.) É V M— P M számú, továbbá a 10/1972. (VI. 10.) ÉVM— P M számú együttes rendelettel módosított és kiegészített — 2/1965. (II. 18.) ÉM—PM számú együttes rendelet1 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az ingatlant öt évig elidegenítési tilalom terheli. A tulajdonos személyi körülményeinek lényeges megváltozása esetében azonban az ingatlan fekvése szerint illetékes községi szakigazgatási szei v, illetőleg városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve az elidegenítésre engedélyt adhat." 2- §= Az árvíz és a belvíz által megrongált, személyi tulajdonban álló épületek helyreállításáról, illetőleg újjáépítéséről szóló 7/1969. (III. 22.) É VM—P M számú együttes rendelet2 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Megsemmisült lakóépület újjáépítése esetén a tulajdonost a kamatmentes kölcsön csak akkor illeti meg, ha az új épület a megsemmisült épülettel azonos szobaszámú, legfeljebb azonban kétszobás. Ha a megsemmisült lakóépület egyszobás volt, és a tulajdonos családjának létszáma azt indokolttá teszi, — a községi szakigazgatási szerv, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szervének javaslatára — legfeljebb kétszobás épület építésére is lehet kamatmentes kölcsönt nyújtani." 3. §• (1) Az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 32/1969. (IX. 30.) Korm. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 16/1969. (IX. 30.) É V M—M É M—P M számú együttes rendelet3 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(4) A tanács végrehajtó bizottsága által elidegenítésre kijelölt házingatlan esetében a vételárnak az (1), illetőleg a (3) bekezdés szerint kiszámított összege — a végrehajtó bizottság hozzájárulása alapján — 10%-kal csökkenthető, illetőleg növelhető." (2) Az (1) bekezdésben említett rendelet 14. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(2) Ha a cserére felajánlott] ,,b) nem állami tulajdonban álló házingatlan vételára a magasabb, az árkülönbözetet — tanácsi 1 Megjelent a Tanácsok Közlönye 1965. évi 11. számában. 2 Megjelent a Tanácsok Közlönye 1969. évi 16. számában. 3 Megjelent a Tanácsok Közlönye 1969. évi 46. számában.