Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 55 csak átalakítás útján köthető be a füstcsatornába és ezért ténylegesen nem fűthető. (A T K 1970. évi 18. számában és az Ép Ért 1970. évi 12. számában közzétett 45. számú elvi állásfoglalás.) 47. Tanácsi bérlakásként kiutalt lakást a bérleti jogviszony fennállása alatt nem lehet elismerni községi szolgálati lakásnak A R. 35. §-a szerint községi szolgálati lakás a község területén fekvő minden olyan állami la­kás, amelyet a községi tanács végrehajtó bizott­sága a jogszabályban kimerítően felsorolt munka­körök valamelyikét betöltő személy részére — e munkakörére való tekintette] — szolgálati lakás­ként biztosít. Egyes tanácsi szervek gyakorlatában bizonyta­lanság mutatkozott abban a kérdésben, hogy köz­ségben levő olyan tanácsi bérlakást, amelyet a la­kásügyi hatóság a R. 35. §-ában felsorolt munka­körök valamelyikét betöltő személy részére koráb­ban tanácsi bérlakásként utalt ki, utóbb, a bérleti jogviszony fennállása alatt, a bérlő beleegyezése nélkül át lehet-e minősíteni községi szolgálati lakássá. A helyes álláspont szerint a bérlő beleegyezése nélkül hozott ilyen értelmű határozat jogszabály­sértő. A szolgálati lakás bérlőjének a lakás használa­tával kapcsolatos jogai lényegesen eltérőek, több tekintetben szűkebb körűek, mint a tanácsi bér­lakás bérlőjének jogai (pl. amíg a tanácsi bér­lakásra létesített bérleti jogviszony általában ha­tározatlan időre szól, addig a szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszony a munkaviszony meg­szűnésével, a jogszabály erejénél fogva megszű­nik; a szolgálati lakással rendelkező szervvel munkaviszonyban álló bérlőnek a szervvel mun­kaviszonyban nem álló, vele együtt lakó házas­társa — az általános szabályoktól eltérően — nem bérlőtárs, hanem csupán családtag; a szol­gálati lakás bérlője — ellentétben a tanácsi bér­lakásra megállapított szabályoktól — a lakásba albérlőt csak a lakással rendelkező szerv előzetes hozzájárulása alapján jogosult befogadni, stb.). Ha tehát az eredetileg tanácsi bérlakásként ki­utalt lakást a községi tanács végrehajtó bizottsága a bérleti jogviszony fennállása alatt, a bérlő bele­egyezése nélkül utóbb szolgálati lakássá átminő­síti, úgy ezzel a rendelkezésével a lakásban lakó bérlő által gyakorolt és jóhiszeműen szerzett jo­gokat oly mértékben sértené, amelynek tűrésére a bérlőt nem lehet kötelezni. Ilyen értelmű tű­rési kötelezettség elrendelésére sem a Ptk., sem pedig a lakásbérleti jogszabályok nem nyújtanak jogalapot, következésképpen ilyen értelmű eset­leges határozat jogszabálysértő. Ha a községi tanács végrehajtó bizottságának az a szándéka, hogy adott tanácsi bérlakást köz­ségi szolgálati lakássá minősítsen át, úgy meg kell várnia, amíg a lakás ténylegesen megüresedik. Ezt követően kerülhet csak sor arra. hogy a köz­ségi tanács végrehajtó bizottsága a lakást, a jog­j szabályban felsorolt munkakörök valamelyikének betöltője részére, kifejezetten szolgálati lakásként biztosítsa. 48. A lakás használatával kapcsolatos hatósági határozatok végrehajtásának foganatosítása akkor is a lakásügyi hatóság hatáskörébe tartozik, ha a lakásból való kiköltözést más államigazgatási ható­ság rendelte el A R. 126. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a lakásbérleti (albérleti) jogviszony, illetőleg az egyéb címen fennállott lakáshasználat a bíróság, a hatóság, illetőleg a fegyveres testület határo­zata alapján- szűnt meg, vagy szünetel, a lakásból való kiköltözést a határozatot hozó szerv ren­deli el. A R. 98. §-a értelmében a lakásbérleti jogvi­szony hatósági úton történő megszüntetését a ki­sajátítási, a közületeket elhelyező, illetőleg az építésügyi hatóság határozata is eredményezheti. Ennek megfelelően ezekben az esetekben a ki­költöztetést a kisajátítási, a közületi szerveket el­helyező, illetőleg az építésügyi hatóság jogosult elrendelni. A határozatok végrehajtásának foganatosítását illetően a R. 127. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a lakás használatával kapcsolatos lakásügyi hatósági, továbbá — a (2)—(3) bekezdésben emlí­tett esetek kivételével — a bírósági határozatok végrehajtásának foganatosítása a lakásügyi ható­ság hatáskörébe tartozik. A (3) bekezdés pedig kimondja, hogy fegyveres testületi szolgálati lakás használatával kapcsolatos határozat végrehajtá­sát a lakással rendelkező fegyveres testület foga­natosítja. A hivatkozott rendelkezések azonban nem ad­nak egyértelmű választ arra, hogy mely szerv fo­ganatosítja a lakás használatával kapcsolatos ha­tározat végrehajtását, ha a határozatot a lakás­ügyi hatóságon kívül álló államigazgatási ható­ság: nevezetesen a kisajátítási, a közületi szerveket elhelyező, illetőleg az építésügyi hatóság hozta. A jogszabály helyes értelmezéséből az követke­zik, hogy a lakás használatával kapcsolatos a) bírósági határozat végrehajtásának fogana­tosítása, ha a határozat — lakáscsere-szerződés teljesítését rendelte el; — a lakás kiürítését a R. 76. §-a alapján ren­delte el; — a lakás egyes helyiségeinek kiürítését, ille­tőleg a közös használatát úgy rendelte el, hogy a kötelezett nem vált hajléktalanná (pl. a lakás für­dőszobáját az egyik társbérlő kizárólagos haszna-

Next

/
Thumbnails
Contents