Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1149 (3) Ha az óvás vagy a felügyeleti intézkedés folytán hozott új államigazgatási határozat, a kereseti kérelemben foglaltak egy részének tesz csak eleget, a bíróság a pert csak ebben a részben szünteti meg. a tárgyalást pedig folytatja azokra a kereseti kérelmekre vonatkozóan, amelyek felől az új államigazgatási határozat egyáltalán nem. vagy nem a kereseti kérelemnek megfelelően döntött. A felperes a keresetét az új államigazgatási hatáíozatra tekintettel megváltoztathatja. A per részben való megszüntetése folytán az államigazgatási szervet terhelő költségek megfizetéjSéről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt. (4) Ha az államigazgatási szerv az ügyészi óvással nem ért egyet, az ügyész az erre vonatkozó határozat közlésetői számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Bizonyítás 338. §. (1) A bizonyítási eljárással járó költségek előlegezésére az államigazgatási szervet nem lehet kötelezni, hanem reá a költségmentesség engedélyezése esetében irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (2) Államigazgatási határozat megtámadása iránti perben szakértőként nem járhat el az a személy sem, akivel szembon a 325. § (1) bekezdésének aj, b) és cj pontjában felsorolt kizáró ok áll fenn. Határozat 339. §. (1) A bíróság a per érdemében akkor is ítélettel határoz, ha a pert tárgyaláson kívül bírálja el. (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a bíróság az eljáró államigazgatási szerv jogszabályt sértő határozatát hatályon kívül helyezi, és az eljáró államigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. Ilyen esetben a jogerős ítélet egy kiadmányát megküldi az illetékes ügyésznek is. (3) Ha a bíróság az eljárást csak részben szüntette meg [337. § (3) bek.], az eljárást befejező határozatában a pervesztes felet a perköltségek megfizetésére annak figyelembevételével kötelezi, hogy a pernek a megtámadott államigazgatási határozat hatályon k'vül helyezése, visszavonása vagy módosítása folytán megszüntetett részében felmerült költségek az államigazgatási szervet terhelik. (4) Államigazgatási határozat megtámadása iránti perben előzetes végrehajthatóság elrendelésének nincs helye. Fellebbezés. Perújítás. Törvényességi óvás 340. §. (1) Ha az első fokú bíróság a pert tárgyaláson bírálta el. a határozat ellen benyujtoú fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kivül is elbírálhatja. (2) Ha az első fokú bíróság jogerős határozata ellen a fél perújítással élt, és az sikeresnek mutatkozik, vagy a határozat ellen törvényességi óvást emeltek, a bíróság, illetőleg a törvényességi óvást emelő szerv erről — az 1957. évi IV. törvény 59. §-ának (2) bekezdése alapján folyó eljárás felfüggesztése felől való döntés végett — értesíti az eljáró államigazgatási szervet. (3) A törvényességi óvást emelő szerv, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság — szükséghez képest — intézkedik az államigazgatási szerv határozata végrehajtásának felfüggesztéséről. (4) A perújítás, illetőleg a törvényességi óvás elbírálása után, ha a bíróság új határozatot hoz. az államigazgatási szerv a határozatnak megfelelően az államigazgatási eljárást tovább folytatia vagy megszünteti. Társadalombiztosítási határozat megtámadása 341. §. Ha a jogszabály a társadalombiztosítási határozat ellen a bíróság előtt a keresefindítást megengedi, az ilyen perekre ennek a fejezetnek a rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni : a) a határozat ellen a keresetet a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott határidő alatt kell indítani; b) a keresetet az első fokon határozatot hozó társadalombiztosítási szerv ellen kell indítani: illetékes az a bíróság, amelynek területén a társadalombiztosítás helyi szervének székhelye van; c) a pert nem lehet tárgyaláson kívül elintézni; d) a bíróság a társadalombiztosítási határozatot meg változtathat j a; e) kártérítési, illetőleg megtérítési igénnyel kapcsolatos perben egyezségnek helye van. XXI. Fejezet A SAJTÓHELYREIGAZlTÁSI ELJÁRÁS 342. §. (1) Az a szerv (szervezet), amelyről vagy az a személy, akiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó (a továbbiakban együtt: sajtó) valótlan tényt közölt vagy h\r resztelt, vagy való tényeket hamis színben tüntetett fel, írásban kérheti a napilaptól, folyóirattól (időszaki laptól), a Magyar Rádió és Televíziótól, a Filmhíradó Szerkesztőségétől, illetőleg a Magyar Távirati Irodától a közlemény megjelenésétől, illetőleg a közvetítéstől számított harminc napon belül a helyreigazítás közlését. Ha a valótlan tartalmú közlemény a közérdeket sérti, a helyreigazítás közlését az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) is kérheti. (2) A határidőben kért helyreigazítás közléséi csak akkor lehet megtagadni, ha. a helyreigazítás! kérelemben előadottak valósága- nyomban megcáfolható.