Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1147 322. §. (1) Ha az ellentmondás elkésett, a bíróság azt hivatalból elutasítja. (2) A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át. A bíróság felhívja a jogosultat, hogy az illeté­ket nyolc napon belül a peres eljárás illetékének összegére egészítse ki. Ennek elmulasztása esetében a bíróság a pert megszünteti. Az illeték kiegészí­tése esetében a bíróság az ügy tárgyalására határ­napot tüz ki, és arra a jogosultat felperesként, a kötelezettet pedig alperesként megidézi. Ha az al­peres a követelésre vonatkozó nyilatkozatát az el­lentmondással együtt már benyújtotta, annak má­sodpéldányát az idézéssel kézbesíttetni kell a fel­peresnek. (3) A 316. § (2) bekezdésének esetében a bíróság az ellentmondás folytán kitűzött tárgyalásra szóló idézéssel együtt a jogosultnak az ellentmondással megtámadott meghagyás egy példányát is kézbe­sítteti. 323. §. Az ellentmondás folytán kitűzött tárgya­lásra a keresetlevél alapján kitűzött első tárgyalás szabályait, a további eljárásra pedig az első fokú eljárásra vonatkozó általános rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. XX. Fe j e z e t AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI HATÁROZAT MEGTÁMADÁSA IRÁNTI PEREK Az általános szabályok alkalmazása 324. §. Az I—XIV. fejezet rendelkezéseit az ál­lamigazgatási határozat megtámadása iránti pe­rekben (1957. évi IV. tv 55. és 57. §) a fejezetben foglalt eltérésekkel icell alkalmazni. Ezek a rendel­kezések akkor is irányadók, ha az egyik vagy mindkét fél szocialista szervezet. A bírák kizárása 325. §. (1) A per elintézéséből — a 13—15., va­lamint a 21. §-ban felsorolt eseteken kívül — ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt: a) az, aki mint ügyintéző az államigazgatási szerv határozatának meghozatalában részt vett; b) az a) pont alá eső személynek a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa, c) az államigazgatási határozat meghozatalában részt vett államigazgatási szerv tagja, valamint ügyintézői vagy vezetői munkakörben foglalkoz­tatott dolgozója, d) az, akit az államigazgatási eljárásban tanú­ként vagy szakértőként kihallgattak. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyző­könyvvezető kizárására is megfelelően alkalmazni kell. Illetékesség 326. §. Budapest területén a perre kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság, egyébként pedig a megyei bíróság székhelyén levő járásbíróság il­letékes. A járásbíróság illetékességét az első fo­kon eljárt államigazgatási szerv székhelye ala­pítja meg. Felek 327. §. (1) Az államigazgatási határozat bíróság előtti megtámadására az jogosult, akinek jogát vagy törvényes érdekét az eljárás alapjául szolgáló ügy érinti. (2) A keresetet az ellen az államigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a megtámadható ha­tározatot hozta. (3) Ha a fél a pert nem a megtámadott határo­zatot hozó másodfokú, hanem az első fokú állam­igazgatási szerv ellen indította, a per során a má­sodfokú államigazgatási szervet perbe vonhatja. (4) A perben fél lehet az az államigazgatási szerv is, amelynek a 48.§ értelmében egyébként nincs perbeli jogképessége. 328. §. (1) Ha az államigazgatási szerv, amely a határozatot hozta, megszűnik, vagy az ügy idő­közben más államigazgatási szerv hatáskörébe ke­rült, azt az államigazgatási szervet kell alperes­ként perbe vonni, amelynek hatáskörébe az új rendelkezés szerint az államigazgatási határozat meghozatala tartozik. (2) Ha nem állapítható meg, hogy melyik ál­lamigazgatási szervet kell perbe vonni, a fél en­nek megállapítására irányuló kérelmét — a per megindítása előtt — bármelyik járásbíróságnál előterjesztheti (94. §). A kérelemhez csatolni kell a szabályszerű keresetlevelet. Ha a fél a kérelmet nem a megyei bíróság székhelyén levő járásbíró­ságnál (Budapesten nem a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál) terjeszti elő, az a bíróság, amelynél a kérelmet előterjesztette, köteles azt a kereset­levéllel együtt ehhez a bírósághoz továbbítani. A per megindítása után a kérelmet a perbíróságnál kell előterjeszteni. (3) A bíróság a felügyeleti szervet keresi meg annak közlése iránt, hogy a határozat meghoza­tala melyik államigazgatási szerv hatáskörébe tar­tozik. Ha ilyen államgizgatási szerv nincs, a fel­ügyeleti szerv kijelöli az alperesként perbe von­ható államigazgatási szervet. Képviselet 329. §. Az alperesként perbe vont államigazga­tási szerv dolgozója képviseleti jogosultságát — külön meghatalmazás nélkül — munkáltatói iga­zolványával igazolja. Ha képviselőként nem az al­peresként perbe vont államigazgatási szerv dolgo­zója jár el, meghatalmazását igazolnia kell.

Next

/
Thumbnails
Contents