Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1145 Gondnokság alá helyezés keresetindítás nélkül 310—311. § Gondnokság alá helyezés megszüntetése 312. §. (1) A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt a keresetet az ellen kell indítani, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, ha pedig a gondnokság megszüntetését ez kéri, a gondnokolt ellen; ha az, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, meghalt vagy ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani. (2) Az eljárásra a 304—309. §-ok rendelkezései megfelelően irányadók azzal az eltéréssel, hogy a perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a gondnokság alá helyezést elrendelte, továbbá, hogy a gondnokság megszüntetését ugyanennél a bíróságnál kell a névjegyzékbe bevezetni [309. § (3) bekezdés]. A gondnokság alá helyezett a perben teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik. A bíróság azonban részére a szükséghez képest ügygondnokot rendelhet. (3) -(4). XIX. Fejezet FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei 313. §. (1) A pénz fizetésére vagy ingó dolog kiadására irányuló követelés fizetési meghagyás útján is érvényesíthető. (2) Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló olyan követelés, amelynek összege ötezer forintot nem halad meg, feltéve, hogy van olyan járásbíróság, amely a meghagyás kibocsátására a 314. § értelmében illetékes. (3) Az olyan követelés, amely per esetében a megyei bíróság hatáskörébe tartozik, fizetési meghagyás útján nem érvényesíthető. A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem 314. §. A fizetési meghagyást a járásbíróság bocsátja ki, az illetékességre e törvény rendelkezése irányadók. Olyan kötelezett ellen, akinek belföldör ismert lakóhelye (tartózkodási helye) nincs, fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani. 315. §. (1) A fizetési meghagyás kibocsátása írásban vagy szóban kérhető; az írásbeli kérelmet ai erre rendszeresített űrlapon kell előterjeszteni. A kérelemre egyebekben a 93., 94. és 121. §-ok rendelkezései megfelelően irányadók. Ingó dolog kiadása iránti követelés esetében a kérelemben azt a pénzösszeget is meg kell jelölni, amelyet a jogosult a dolog helyett elfogadni hajlandó. (2) A kérelem a kötelezett ellen fennálló több követelés tekintetében, valamint több kötelezett ellen fennálló azonos követelés tekintetében együttesen is előterjeszthető. Több kötelezett ellen fennálló követelés esetében az egyes kötelezetteket terhelő összegeket határozottan meg kell jelölni, egyetemleges kötelezettség esetében pedig a kérelemben ezt kell feltüntetni. (3) A jogosult köteles az űrlapnak mind a kérelem előterjesztésére, mind a meghagyás kibocsátására szolgáló részét a 121., illetőleg a 317. §-nak megfelelően kiállítani. Ha a jogosult az írásbeli kérelmet nem az arra rendszeresített űrlapon terjesztette elő, illetőleg nem csatolta a szükséges példányokat, vagy az űrlapokat nem megfelelően töltötte ki, őt a bíróság a kérelemnek a megfelelő űrlapon való előterjesztésére, a szükséges példányok pótlására, illetőleg az űrlap megfelelő kitöltésére felhívja, egyben a felhíváshoz csatolja a megfelelő számú fizetési meghagyás-űrlapot, és közli, hogy ha kérelmét nem tudja írásban benyújtani, azt szóban is előterjesztheti (94. §). A szóban előterjesztett kérelem szükséges példányait a bíróság hivatalból készíti el. (4) A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél beadásának.