Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1125 (3) A szakértőhöz egyes kérdések feltevését a fe­lek is indítványozhatják. 181. §. (1) A szakértővel mindazokat az adatokat közölni kell, amelyekre feladatának teljesítése vé­gett szüksége van. Evégből a szakértő a per iratait megtekintheti; a tárgyaláson, ideértve a bizonyítási eljárást is, jelen lehet, a felekhez, a tanúkhoz és a többi szakértőhöz közvetlenül kérdéseket intéz­het, végül egyéb bizonyítást is indítványozhat, amennyiben ez feladatának teljesítéséhez szük­séges. (2) A bíróság elrendelheti, hogy a szakértő a vé­leményadáshoz szükséges vizsgálatot a bíróság és esetleg a felek távollétében teljesítse. 182. §. (1) Ha a szakértő a véleményt nyomban nem terjesztheti elő, a bíróság a vélemény előter­jesztésére új határnapot tűz ki, vagy a szakértőt arra utasítja, hogy véleményét meghatározott idő alatt írásban terjessze a bíróság elé. Az írásbeli szakvélemény bemutatásáról a feleket értesíteni kell. A bíróság a szakértőt írásbeli véleményének kiegészítése vagy részletesebb kifejtése végett sze­mélyes megjelenésre is kötelezheti. (2) A szakértőhöz a véleményre vonatkozólag en­nek előterjesztése után kérdéseket lehet intézni. (3) Ha a lelet vagy a vélemény homályos, hiá­nyos, önmagával, más szakértő leletével vagy a bi­zonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szük­séges felvilágosítást megadni, ha pedig ez nem ve­zet eredményre, más szakértőt kell vélemény­adásra felhívni. (4) Olyan szakkérdésekben, amelyek körében az igazságügyminiszter a felülvizsgálatra a 183. § ér­telmében valamely szakértő testületet, hatóságot vagy szervet jelölt ki, más szakértő véleményének beszerzése helyett a vélemény felülvizsgálatát kell elrendelni. 183. §. Az igazságügyminiszter rendelettel köte­lezővé teheti vagy megengedheti, hogy a bíróság meghatározott körbe tartozó szakkérdésekre szak­értőként vélemény nyilvánítása végett vagy az ál­tala kirendelt szakértő véleményének felülvizsgá­lása végett a rendeletben kijelölt szakértő testüle­tet vagy hatóságot, illetőleg szervet keresse meg. Az igazságügyminiszter az eljárást erre az esetre a szakértőkre vonatkozó rendelkezésektől eltérően szabályozhatja. Tolmács 184. §. (1) Ha a perben meghallgatandó személy magyarul nem beszél, és az általa használt nyelv­ben az eljáró bíróságnak nincs kellő jártassága, a meghallgatásnál tolmácsot kell alkalmazni. (2) Tolmácsot kell alkalmazni akkor is, ha a sü­ket vagy néma személy meghallgatása írásbeli érintkezés útján nem lehetséges. (3) A tolmácsra a törvénynek a szakértőkre vo­natkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkal­mazni. Kényszerítő eszközök tanúkkal és szakértőkkel szemben 185. §. (1) Az eljáró bíróság azt a tanút vagy szakértőt, aki szabályszerű idézés (kirendelés) el­lenére nem jelent meg, és elmaradását alapos okkal előzetesen ki nem mentette, vagy engedély nélkül eltávozott, úgyszintén azt, aki a vallomástételt, illetőleg a közreműködést és véleménynyilvánítást az ok előadása nélkül vagy a bíróság jogerős hatá­rozata ellenére a következményekre történt figyel­meztetés után megtagadja, végül azt a szakértőt, aki a véleménynyilvánítással alapos ok nélkül kés­lekedik, az okozott költségek megtérítésére köte­lezi, s egyben pénzbírsággal sújthatja. A bíróság egyúttal elrendelheti a meg nem jelent (eltávozott) tanú vagy szakértő elővezetését is. (2) Ha a tanú vagy a szakértő az elmaradását (el­távozását) az (1) bekezdésben említett intézkedések alkalmazása után alapos okkal kimenti, a vele szemben tett intézkedéseket hatályon kívül kell he­lyezni. A bíróság a tett intézkedést akkor is hatá­lyon kívül helyezheti, ha a megtagadást követően a tanú vallomást tesz, illetőleg a szakértő a felada­tát teljesíti. (3) Az (1) bekezdés alapján hozott határozat el­len, továbbá az olyan határozat ellen, amely az (1) bekezdés alapján hozott határozat hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett kérelmet elutasítja, a tanú, illetőleg a szakértő fellebbezéssel élhet. (4) Ha a fegyveres erők vagy a fegyveres testü­letek tagjával szemben kellene pénzbírságot alkal­mazni, vagy ilyen személy elővezetését kellene el­rendelni, a fegyelmi eljárás lefolytatása végett a bíróság a tanú, illetőleg a szakértő elöljárójához fordul. A tanúk és a szakértők díjazása 186. §. (1) A tanúnak igénye van a megjelené­sével szükségképpen felmerült költségek megtérí­tésére. Erre a tanút kihallgatásának befejezése után figyelmeztetni kell. (2) A megállapított tanúdíjat a kihallgatást foga­natosító bíróság az annak fedezésére letett összeg­ből nyomban kiutalja; ha a bíróság előzetes letételt nem rendel el, vagy a letett összeg nem elegendő, a megállapított tanúdíj előlegezésére a felet kell kötelezni (76. §). A tanúdíj megállapítása tárgyában hozott határozat ellen a tanú és a felek külön fel­lebbezéssel élhetnek; a fellebbezésnek halasztó ha­tálya nincs.

Next

/
Thumbnails
Contents