Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1119 (3) Egyévi szünetelés után a per megszűnik. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. (4) A per során hozott jogerős részítélet és közbenső ítélet (213. §) hatályát a per megszűnése nem érinti. A tárgyalás menete 138. §. (1) Az első tárgyalás kezdetén a felperes vagy az elnök felolvassa vagy ismerteti a keresetlevelet. Ezután a felperes nyilatkozik arra nézve, hogy a keresetlevélben előadott keresetét változatlanul fenntartja-e, illetőleg hogy azt miként módosítja vagy változtatja meg. (2) Ha a tárgyaláson a felperes nem jelent meg, a keresetlevelet nem kell felolvasni, illetőleg ismertetni. 139. §. (1) A felperes nyilatkozata után az alperes terjeszti elő ellenkérelmét, amely vagy a per megszüntetésére (157. §) irányul, vagy érdemi védekezést tartalmaz a felperes kereseti kérelmével szemben. Az ellenkérelemben elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. (2) Ha a keresetet az alperessel egyáltalán nem, vagy nem idejében (126. §) közölték, vagy ha a felperes a keresetet a tárgyaláson lényegesen módosította, a bíróság az ellenkérelem előterjesztésére az alperes kérelme esetén halasztást ad. 140. §. (1) Ha alperes ellenkérelmében a per megszüntetését kéri (157. §), a bíróság mindenekelőtt ebben a kérdésben tárgyal és határoz. (2) A bíróság a per megszüntetésére irányuló kérelem tárgyalása mellett is felhívhatja az alperest az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatának előterjesztésére és a megszüntetés kérdésében való határozathozatal előtt elrendelheti a per érdemi tárgyalását is. Ebben az esetben a 158. § (2) bekezdésében foglalt korlátozás nem alkalmazható. (3) A (2) bekezdés alapján az ügy érdemi tárgyalásának nincs helye, ha az alperes a per megszüntetését a felperes mulasztása, illetőleg elállása folytán vagy közös megállapodásra hivatkozással kéri [157. §d)—f) pontja]. 141. §. (1) Ha a bíróság a pert nem szünteti meg, az ügyet érdemben tárgyalja, s ha a tényállás, már az első tárgyaláson kideríthető, nyomban érdemben határoz. A bíróság a jelenlevő felek'meghallgatása alapján megállapítja azokat az adatokat is, amelyek a végrehajtási eljárásban az érdekelt azonosságának megállapításához szükségesek [születési év, anyja neve, munkahelye, szocialista szervezetek esetében az egyszámla száma stb.]. (2) A bíróság, amennyiben a tényállás megállapítás végett szükséges, a feleket felhívja nyilatkozataik megtételére, és lefolytatja a bizonyítási eljárást. Ha ez az első tárgyaláson nem lehetséges, vagy csak részben lehetséges, a bíróság a tárgyalás elhalasztása mellett elrendelheti a per további előkészítését. (3) Írásbeli előkészítést csak akkor lehet elrendelni, ha ez az ügy nagyobb terjedelme vagy bonyolultsága miatt szükséges, és ha a feleket ügyvéd képviseli, vagy a feleknek, illetőleg képviselőiknek az írásbeli előkészítés nem okoz különösebb nehézséget. (4) Írásbeli előkészítés esetében az erre vonatkozó iratot, ha a bíróság másként nem rendelkezik, a tárgyalási időköz első harmadában, az ellenfélnek arra vonatkozó nyilatkozatát pedig oly időben kell a bíróságnál előterjeszteni, hogy arra a vele szemben álló fél a tárgyaláson nyilatkozhassék. (5) Az elnök az előkészítő iratok és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján — amennyiben ez a per eldöntéséhez szükségesnek mutatkozik — a tárgyalás folytatására kitűzött határnapra a tanúkat, illetőleg a feleket személyes megjelenés végett megidézi, és beszerzi a bizonyítékul szolgáló iratokat. Folytatólagos tárgyalás 142. §. (1) Ha a tárgyalás elhalasztása esetében a folytatólagos tárgyalás határnapját a bíróság nyomban kitűzi, azt a jelenlevő felekkel kihirdetés útján közli. Egyébként a feleket a folytatólagos tárgyalásra az elnök idézi meg. (2) A 126. § (2) bekezdése a folytatólagos tárgyalásra is irányadó. 143. §. (1) A folytatólagos tárgyaláson az előkészítő iratot és más beadványt ismertetni kell. (2) Ha a felek valamelyike tényállításainak előterjesztésével, bizonyítékainak megjelölésével vagy az ellenfél által előadottakra vonatkozó nyilatkozatának megtételével alapos ok nélkül késik, és emiatt a tárgyalás újabb elhalasztása válik szükségessé, a bíróság a tárgyalást ennek a félnek költségére halasztja el, ismételt késedelem esetében pedig a a fél előterjesztéseinek bevárása nélkül is határozhat. 144. §. Ha a folytatólagos tárgyaláson az eljáró tanács nem ugyanazokból a bírákból áll, akik a perben már korábban eljártak, az elnök ismerteti a felek által előterjesztett kérelmeket, a korábbi tárgyalásokról készült jegyzőkönyveket, valamint a bizonyítás eredményét és a per egyéb iratait; s felek az ismertetésre észrevételeket tehetnek. A tárgyalás berekesztése 145. §. (1) Ha a per vagy valamely külön eldön tésre alkalmas kérdés a határozathozatalra meg érett, az elnök a tárgyalást berekeszti.