Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 59. szám

1114 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59. szám megtörténtét, valamint a bíróság által az eljárás folyamán hozott végzéseket és az ítélet kihirdetésének megtörténtét. (3) A felek beadványának, a szakértők véleményének vagy más periratnak felolvasása, valamint okiratnak vagy másolatnak csatolása esetében a jegyzőkönyvben csupán ennek megtörténtére kell utalni. (4) Ha a felek bármelyike az eljáráí során felmerült valamely körülménynek vagy ott elhangzott nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe vételét kéri, ezt csak abban az esetben lehet mellőzni, ha a bíróságnak az illető körülmény vagy nyilatkozat megtörténtéről nincs tudomása. 118. §. (1) A bírósági tárgyalásról a jegyzőkönyvet egyidejűleg, hangfelvétel esetében pedig két napon belül kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyv megtekintését a fél számára lehetővé kell tenni. Ha a jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül, a felet tájékoztatni kell, hogy az elkészült jegyzőkönyvet mikor és hol tekintheti meg. (2) A jegyzőkönyv hivatalból vagy az elnök engedélyével a felek megjegyzései alapján is kiegészíthető és módosítható; a felek erre vonatkozó kérelmét — annak elutasítása esetén — a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Az iratok megtekintése; másolatok 119. §. A felek; az ügyész és a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői a per iratait — a határozatok tervezeteinek és az esetleges különvéleménynek kivételével — a per bármely szakaszában külön engedély nélkül megtekinthetik és azokról maguknak másolatokat (kivonatokat) készíthetnek. Oly tárgyalásról készült jegyzőkönyvet azonban, amelyről a nyilvánosságot államtitok, szolgálati titok vagy üzemi titok megőrzése végett zárták ki, lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem szabad. Ilyen ügyben az iratok megtekintésének is csak a bíróság elnöke által megállapított feltételek mellett van helye. Pénzbírság 120. §. A jelen törvény rendelkezései alapján kiszabható pénzbírság legmagasabb összege ötezer forint. A kiszabott pénzbírságot szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet. A pénzbírság behajtására és hovafordítására azokat a jogszabályokaf kell alkalmazni, amelyek a bíróságok által büntető ügyben kiszabott pénzbüntetésekre irányadók. MÁSODIK RÉSZ ELSŐ FOKÜ ELJÁRÁS VIII. Fejezet KERESETINDÍTÁS A keresetlevél benyújtása és kellékei 121. §. (1) A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni: a) az eljáró bíróságot; b) a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, foglalkozását, lakóhelyét és perbeli állását; c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával; d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható, e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem). (2) Ha a bíróság hatáskörének és illetékességének, valamint a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek az igazolására okirat szükséges, a keresetlevélhez csatolni kell az eredeti okiratot vagy annak másolatát (kivonatát), kivéve ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a keresetlevélben utalni kell. 122. §. (1) Marasztalásra irányuló kereseti kérelemnek csak lejárt követelés érvényesítése végett van helye. (2) Tartásdíj, járadék és más időszakos szolgáltatás iránt indított perben a marasztalásra irányuló kereseti kérelem a le nem járt szolgáltatásokra is előterjeszthető. Lakás, más helyiség vagy egyéb ingatlan visszabocsátása iránt a kereseti kérelem már a visszabocsátási kötelezettség lejárta előtt előterjeszthető, feltéve, hogy a visszabocsátásnak határozott időpontban kell történnie. 123. §. Ha a kereseti kérelem számadási kötelezettség megállapítására irányul, a felperes ezzel együtt kérheti az általa előterjesztett számadás helyességének megállapítását is. Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek, csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. Intézkedések a keresetlevél alapján 124. §. (1) Az elnök a keresetlevelet kézhezvétel után nyomban megvizsgálja, nem kell-e azt a félnek hiánypótlás végett visszaadni (95. §), nincs-e helye az ügy áttételének (129. §), illetőleg a kereset-