Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1107 VI. Fejezet PERKÖLTSÉG A perköltség fogalma 75. §. (1) Perköltség — a törvényben meghatá­rozott kivételeket nem tekintve — mindaz a költ­ség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bírósá­gon kívül merült fel (előzetes tudakozódás és leve­lezés költsége, eljárási, meghatalmazási és egyéb illeték, tanú és szakértői díj, ügy gondnoki és tol­mácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.). (2) A perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd készkiadásait és munkadíját is. (3) Ha a fél meghatalmazottja nem ügyvéd, vagy ha a fél személyesen jár el, a meghatalmazott, il­letőleg a fél részére munkadíj nem állapítható meg, de igényt tarthát az útiköltség, valamint a bíróság előtt való megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesés megtérítésére. Az útiköltség megté­rítésére a 186. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ugyanez illeti meg a meghatalmazott által képviselt felet is, ha a tárgyaláson a bíróság­nak személyes megjelenésre szóló idézése folytán jelent meg. (4) A szocialista szervezetek részére a munka­idő-kiesés megtérítéseként az ügyvédi képviselet esetében felszámítható díj csökkentett összegét kell megállapítani, ha a képviseletet nem ügyvéd, hanem vállalati jogtanácsos (jogi előadó) látta el. A költségek előlegezése 76. §. (1) A bizonyítási eljárással járó költsége­ket (a tanú-, szakértői és tolmácsdíjat, a helyszíni tárgyalás és szemle költségét stb.) a bizonyító fél (164. §) köteles előlegezni, a bíróság azonban — ha ezt méltányosnak tartja — kivételesen a bizo­nyító fél ellenfelét is kötelezheti a bizonyítási el­járással felmerülő költségeknek vagy azok egy ré­szének előlegezésére. Az előlegezés felől a bíróság a költségek felmerülésekor határoz, ha azonban már előre valószínűnek mutatkozik, hogy a felme­rülő költségek jelentősebb összeget érnek el, vagy más körülmények ezt indokolttá teszik, a bíróság azt is elrendelheti, hogy a fél a költségek fedezé­sére előreláthatóan szükséges összeget a bíróság­nál előzetesen tegye le. (2) A perben kirendelt ügygondnok készkiadá­sának és díjának előlegezésére azt a felet kell kö­telezni, aki az ügygondnok kirendelését kérte, il­letőleg akinek perbeli cselekménye folytán a ki­rendelés szükségessé vált. Az ügygondnok készki­adásainak előlegezésére a felet esetenként, *z ügygondnoki díj előlegezésére pedig általában csak az eljárást befejező határozatban kell kötelezni; szükség esetében azonban a bíróság a felet az ügy­gondnoki díj előlegezésére külön határozatban is kötelezheti. Ha a bíróság az előlegezésre köteles felet a költségekben, s ezzel együtt az ügygond­noki díj megfizetésében is elmarasztalja, az ügy­gondnoki díj előlegezése tárgyában külön határo­zatot hozni nem kell. <3) A (2) bekezdésben megállapított kivételtől eltekintve az ellenfél eljárásával vagy képvisele­tével felmerülő költségek előlegezésére a felet kö­telezni nem lehet. (4) Az ügyészt, valamint a 2. §-ban megjelölt ál­lami szervet költségek előlegezésére nem lehet kö­telezni, hanem a költségmentesség engedélyezése esetében irányadó szabályokat kell megfelelően al­kalmazni. A perköltség viselése 77. §. A bíróság a perköltség viselése felől az ítéletben vagy az eljárást befejező egyéb határo­zatban dönt. Ha azonban a törvény értelmében ta­nút, szakértőt vagy perben nem álló más személyt kell valamely perbeli cselekmény költségében el­marasztalni, a bíróság az említett személyt nyom­ban kötelezi a költségek megfizetésére. Ugyanígy járhat el a bíróság akkor is, ha valamely perbeli cselekmény költsége a felek valamelyikét a per el­döntésére tekintet nélkül terheli. 78. §. (1) A pernyertes fél költségeinek megfi­zetésére a pervesztes felet kell kötelezni; ezalól annyiban van helye kivételnek, amennyiben a 80—83. §-ok eltérően rendelkeznek, vagy a tör­vény egyéb kifejezett rendelkezése a költséget a per eldöntésétől függetlenül másnak a terhére rója. (2) A bíróság a perköltség felől hivatalból hatá­roz, kivéve ha a pernyertes fél a perköltség tár­gyában való határozathozatal mellőzését kéri. Egyezség esetében (148. §) a bíróság a perköltség felől csak a felek kérelmére határoz. Ezek a ren­delkezések nem érintik a költségmentesség, az il­letékmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog foly­tán le nem rótt illetékek és az állam által előlege­zett költségek viselésére vonatkozó kötelezettséget. (3) Ha a bíróság az ügyész, illetőleg a 2. §-ban megjelölt állami szerv keresetét elutasította, a per­költségek megfizetésére az államot kell kötelezni. 79. §. (1) A bíróság a perköltség összegét a fél által előadott és a szükséghez képest igazolt ada­tok figyelembevételével állapítja meg. A fél ja­vára az általa felszámítottnál több perköltséget megállapítani nem lehet. Ha a fél a költségeket nem számította fel vagy nem igazolta, a bíróság a perköltséget a per egyéb adatai alapján hivatal­ból határozza meg. (2) A költségek utólagos felszámításának helye nincs. 80. §. (1) Ha az alperes a perre okot nem adott, és a követelést az első tárgyaláson azonnal elis-

Next

/
Thumbnails
Contents