Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 59. szám

1104 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59. szám szére a bíróság az ellenfél kérelmére ügygondnokot (74. §) rendel. (3) A törvényes képviseletre, valamint arra, hogy a törvényes képviselőnek mennyiben van szüksége a per viteléhez vagy egyes perbeli cselekményekhez külön felhatalmazásra, az erre vonatkozó külön jogszabályok, illetőleg a jogi személy szervezetére vonatkozó rendelkezések irányadók. (4) A szocialista szervezet, illetőleg a polgár a perben félként vesz részt, ha az őt illető igény érvényesítése céljából az ügyész vagy a 2. §-ban megjelölt, illetőleg a külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet pert indított. Ha a résztvevők perbeli cselekményei (nyilatkozatai, kérelmei stb.) eltérnek, azokat a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. Ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben, ha az ügyész, illetőleg a külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet a perben fellép. 50. §. (1) A felek perbeli jog- és cselekvőképességét, valamint a törvényes képviselőnek ezt a minőségét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. A bíróság ugyancsak az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja azt, hogy a törvényes képviselőnek a per viteléhez vagy az egyes perbeli cselekményekhez esetleg szükséges külön felhatalmazása igazolva van-e. (2) A perbeli jog- és cselekvőképesség, a törvényes képviselet, illetőleg a felhatalmazás igazolása nem szükséges, ha az köztudomású, vagy ha arról a bíróságnak hivatalos tudomása van. Pertársaság 51. §. Több felperes együtt indíthat pert, illetőleg több alperes együtt perelhető, ha: a) a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy ha a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne; b) a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek; c) a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és ugyanannak a bíróságnak az illetékessége a 40. § rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is mindegyik alperessel szemben megállapítható. 52. §. (1) Az 51. § a) pontja alá eső pertársaság esetében bármelyik pertárs perbeli cselekményei — az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve — arra a pertársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve hogy mulasztását utóbb nem pótolta. (2) Ha az 51. § a) pontja alá eső pertársak cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. 53. §. (1) Az 51. § b) vagy c) pontja alá eső pertársaság esetében egyik pertárs cselekménye vagy mulasztása sem szolgálhat a többi pertárs előnyére vagy hátrányára. (2) Az 51. § b) vagy c) pontja alá eső pertársaság esetén a határnapra szóló idézést, valamint az érdemi határozatot az abban közvetlenül nem érdekelt pertárssal is közölni kell; a tárgyalás elkülönítése esetén (149. §) azonban a közvetlenül nem érdekelt pertársak idézése mellőzhető. Beavatkozás a perbe 54. §. (1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban levő per miként dőljön el, a perbe — az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig — az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása végett beavatkozhat. (2) Ha a perben részt nem vevő szocialista szervezet a per eldöntésében" érdekelt, a bíróság őt — szükség esetén — a perről értesíti, és tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről is. 55. §. A beavatkozást írásban vagy a tárgyaláson szóval kell bejelenteni, s a beavatkozónak meg kell jelölnie, hogy melyik fél pernyertességét kívánja előmozdítani, továbbá hogy a fél pernyertességéhez milyen jogi érdeke fűződik. A bejelentést a felekkel közölni kell. 56. §. (1) A bíróság a beavatkozás megengedése tárgyában határozathozatal előtt a feleket és a beavatkozót szükség esetén meghallgatja. (2) Ha a per folyamán derül ki, hogy beavatkozásnak nem lett volna helye, a bíróság a beavatkozót — a felek és a beavatkozó meghallgatása után — a perből kizárja. (3) A beavatkozást megengedő határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A beavatkozást elutasító, valamint a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen a beavatkozó fellebbezéssel élhet; ennek jogerős elintézéséig a beavatkozó a perben részt vehet. 57. §. (1) A beavatkozó — az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve — minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetőleg amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben. Ha a perben hozott ítélet jogereje a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó cselekményei akkor is hatályosak, ha azok az általa támogatott fél cselekményeivel ellentétben állnak; az ilyen ellentétes cselekmények befolyását az ügy eldöntéséresa bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. (2) A féllel közlendő határozatokat és iratokat a beavatkozóval is közölni kel1.