Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1101 a) azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke háromszázezer forintot meghalad; b) azok a perek, amelyeket az államigazgatási jogkörben eljáró személyek által a hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt ellenük, jogutódaik vagy az állam (állami szerv) ellen indítanak; c) a szerzői jogi perek; d) az iparjogvédelmi perek; e) a sajtóhelyreigazítási perek; j) a közös vállalat igazgatótanácsa határozatának megtámadására irányuló perek; g) a bejegyzett kereskedelmi név (cég) jogosulatlan használatával kapcsolatos perek; h) az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapításával kapcsolatos perek; i) a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt indított perek, ha a végrehajtási eljárást a megyei bíróság indította meg; j) azok a perek, amelyeket törvény a megyei bíróság hatáskörébe utal. (2) Ha valamelyik pertársra a megyei bíróságnak van hatásköre, a per a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. 23/A. §. A Legfelsőbb Bíróság elnöke — hivatalból, illetőleg a legfőbb ügyész javaslatára — kivételes esetekben bármely bíróság bármely ügyét az eljárás bármely szakaszában a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonhatja. A pertárgy értéke 24. §. (1) A pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke irányadó. (2) A keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként — a tényleg megállapítható összegtől függetlenül — az alábbi értéket kell számításba venni: a) tartási vagy élelmezési követelés, egyéb járadék, más időszakos szolgáltatás vagy haszonvétel iránti perben a még teljesítendő valamennyi szolgáltatás értékét, de nem többet, mint az egy évi szolgáltatás értékét; b) munkaügyi perben — feltéve, hogy a per tárgya nem pénzkövetelés — az egyévi átlagkeresetet, ha a perben maga a munkaviszony vitás, ha pedig a jogvita csak bérkülönbözettel kapcsolatos, a bérkülönbözet egyévi összegét; c) bérleti vagy haszonbérleti jogviszonyra vonatkozó perben az egyévi bér, illetőleg haszonbér összegét; d) számadás helyességének megállapítása iránt indított perben a vitás követelések, illetőleg tartozások összege közül a nagyobb összeget, számadási kötelezettség megállapítása iránt indított perben pedig azt az összeget, amelyet a felperes keresetében a számadás előterjesztésének elmulasztása esetére felszámít; e) dologi jogi perekben a vitás dolog (rész), illetőleg dologi jog értékét; /) követelés biztosítása, zálogjog vagy jelzálogjog iránti perben, valamint végrehajtási igényperben a követelés összegét, ha azonban a biztosíték (zálog, kezességi kötelezettségvállalás stb.) értéke, illetőleg összege ennél kisebb, ezt az utóbbi értéket, illetőleg összeget; g) végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben a végrehajtási összeget, illetőleg annak azt a részét, amelyre a végrehajtási jog megszűntét állítják; az a) pont rendelkezései itt is megfelelően irányadók. 25. §. (1) Ha a felperes nem pénzbeli követelés iránt indított perben kijelenti, hogy a per tárgya helyett meghatározott pénzösszeget is elfogad, a per tárgyának értékét ennél magasabb összegben megállapítani nem lehet. Ugyanez áll arra az esetre is, ha a felperes vagylagosan kér pénzbeli marasztalást. (2) (3) Ha egy vagy több felperes ugyanabban a keresetlevélben egy vagy több alperes elleni követeléseit érvényesíti, a pertárgy értékének megállapításánál az összes követeléseket össze kell adni. (4) A főkövetelés járulékai (kamat, költség stb.) az érték megállapításánál figyelmen kívül maradnak. 26. §. A per tárgyának értékét, a 24—25. §-ok rendelkezéseinek megfelelően, a felperesnek kell megjelölnie; ha ez az érték a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkezik, vagy egyébként valószínűtlen, úgyszintén ha azt az alperes vitássá teszi, a per tárgyának értékét a bíróság határozza meg. A hatáskör vizsgálata 27. §. (1) A bíróság hatáskörének megállapításánál a per tárgyának értékére a keresetlevél beadásának időpontja irányadó. Ha azonban a per a pertárgy értékében a keresetlevél beadása után bekövetkezett változás folytán tartoznék a bíróság hatáskörébe, a bíróság hatáskörét akkor is meg kell állapítani. (2) A kereseti követelés felemelése esetében a hatáskört a felemelt érték alapján kell megállapítani, annak leszállítása ellenben a bíróság hatáskörét nem érinti. 28. §. A bíróság a hatáskörének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ha azonban a hatáskör a per tárgyának értékétől függ, az alperes érdemi ellenkérelmének (139. §) előadása után a hatáskör hiánya figyelembe nem vehető.