Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 57. szám

1056 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 57. szám d) az a)—c) alatti tételek után az árvetési séma szerint járó szociális költség és építésvezetőségi általános költség. (2) A különleges körülmények miatt felmerülő többletszállítás során jelentkező káló értékét az ÉKN előírásaiban anyagonként %-osan meghatározott fuvarozási és rakodási veszteség alapulvételével kell kiszámítani. (3) A várható többletköltségek arányának helyes megállapítása érdekében a feleknek az építmény nyersköltségét — költségkivonattal — költségtényezőkre kell felbontaniuk. A 14. § (2) bekezdésében foglalt jogcímek szerint a feleknek — a tervező bevonásával — együttesen kell megállapítaniuk az (1) bekezdésben felsorolt költségtényezőkben várhatóan felmerülő többletköltséget. A vonatkozó számítást a „C" mintának megfelelően kell elvégezni. A pót- és tervmódosításos munka felára 16. §. (1) A beruházási munkák kivitelezése során megrendelt pótmunka, valamint tervmódosítással érintett munkarész nyersköltsége után a vállalkozó 3% felárat érvényesíthet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott felár — az 5/1968. (IV. 6.) É V M számú rendelet mellékletének 20. § (3) bekezdése szerinti pótmunkák, — a tervmódosítás miatt az elmaradó tételek helyébe lépő munkák, — a tervmódosítás miatt f elmerülő bontási munkák esetében érvényesíthető. (3) A felár vetítési alapjába nem vonhatók be azok a tervmódosítások, amelyek a vállalkozó kezdeményezéséből erednek, kivéve, ha azt a terv hibája teszi szükségessé. Az anyagárkülönbözetek 17. §. (1) Az anvágok utánpótlási árában a kivitelezés tartama alatt bekövetkező hatósági intézkedésekből eredő változást — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — a vállalkozó a „D" minta szerinti anyagárkülönbözeti kimutatás alapján érvényesítheti. Hatósági intézkedésből eredő árváltozásnak kell tekinteni a 6. § (2) bekezdés szerinti időpont és a számla (rész-számla) kiállításának időpontja között bekövetkezett minden olyan termék árának változtatását, amelynek — akár a termelői, akár a fogyasztói ára hatósági ár, — elszámolására az árhatóság külön intézkedik. (2) Az anyagárkülönbözet (1) bekezdés szerinti érvényesítése helyett a felek árkockázati fedezet alkalmazásában állapodhatnak meg. Az árkockázati fedezet mértéke a pótlékokkal és felárakkal módosított nyersköltségre vetítve havi 1,0 ezrelék. (3) Az árkockázati fedezetet a 6. § (2) bekezdése szerint rögzített időpont, valamint a szerződésben építményenként meghatározott (a megrendelő késedelme esetén a tényleges) teljesítési időpont között eltelt teljes naptári hónapok száma alapján kell számítani. (4) Az árkockázati fedezetet a (3) bekezdés szerinti kezdő időpont és a számla (részr-számla) kiállításának időpontja között eltelt teljes naptári hónapok száma alapján kell számítani az alábbi esetekben: — ha a szerződés alapján több építmény valósul meg és az egyes építményekre a felek külön teljesítési határidőben nem állapodnak meg, de az egyes építményekről külön számla készül, — ha egy építményről több rész-számla készül. (5) A korábbi számlákban elszámolt teljesítmény értékét az árkockázati fedezet vetítési alapjaként a (4) bekezdésben említett esetben számításba venni nem szabad. (6) Az árhatóság az árkockázati fedezet mértékét az éves ártervnek megfelelően módosíthatja. (7) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érvényesíthetők a lakosság megrendelésére végzett olyan munkáknál, amelyekre a vállalkozó előleget vesz fel. A bruttó haszon 18. §. (1) A maximált árformába tartozó építési-szerelési munkáknál a bruttó hasznot az építmény alapösszegére vetített — a 4. számú mellékletben közölt — kulcsokkal kell meghatározni. (2) A bruttó haszon a vállalkozói nyereség és esetleges építési-szerelési adón kívül az alábbi ráfordításokra nyújt fedezetet: aj a központi irányítás költségeire; b) az elkülönített (eszközlekötési járulék, műszaki fejlesztési, garanciális javítási stb.) költségekre, az építőipari gépek eszközlekötési járulékának és az improduktív költségek kivételével; c) a külön rendelkezések szerint a termelő munkavállalók közvetlen bérösztönzésére fordítandó összegekre.