Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 56. szám

1034 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 56. szám tásánál nem a törvényes rendelkezéseknek megfelelően jártak el. Felhívom figyelmét, hogy a jövőben tevékenysége során az alábbiak érvényesítésére fokozottabb súlyt helyezzen: 1. A szociális otthonok (intézetek) célja és feladata, hogy az arra rászoruló, önmaga fenntartására nem képes, idős vagy nagymértékben csökkent munkaképességű személyek részére elhelyezést és gondozást biztosítsanak. A beutalás feltétele elsősorban szociális indikáció, másodsorban mindazok az egyéb körülményejk, amelyek a beutalásra kerülő személy életkörülményeit nagyban befolyásolják. 2. A 92.307/1964. Eü. M. sz. utasítás szabályozza az elmebetegek szociális otthoni beutalását. A szabályozás értelmében a beutalási kérelemhez a 6/ 1960. (Eü. K. 3.) Eü. M. számú utasításban megjelölt orvosi bizonyítványon kívül csatolni kell a beutalásra váró személy összes szakorvosi iratait és a beutaló iratokat még az elhelyezés előtt szakorvosi elbírálás céljából meg kell küldeni a fővárosi, megyei ideg-elme szakfőorvosnak. Az illetékes szakfőorvosok az írásos véleményt az összes irattal együtt megküldik a helykijelölő szerveknek. A fentiek szerint lefolytatott eljárás biztosítja, hogy a beutalásra kerülő személy egészségi állapotának megfelelő típusú szociális intézményben nyerjen elhelyezést. 3. A fenti 1.—2. pontban foglaltak szerint történő beutalási eljárás keretében a beutalásra jogosult tanácsi szakigazgatási szervek a beutalás feltételeként nem köthetik ki, hogy a beutalt személy, illetőleg törvényes képviselője pénz vagy más természetű vagyont ajánljon fel a szociális intézmény javára. A gondozási díj megállapítása kizárólag a 4/1972. (IV. 16.) Eü. M. számú rendelet, illetve a 12/1972. (Eü. K. 9.) Eü. M. számú utasításban foglaltak szerint történhet. Az Irányelvek külön felhívják a figyelmet, hogy a szociális otthoni és szociális intézeti felvételeknél a kérelmek teljesítésének sorrendjét a szociális helyzet, a gondozás szükségességének mértéke határozza meg. Amennyiben a beutalásra jogosult tanácsi szakigazgatási szervnél olyan bejelentésre kerül sor, hogy a beutalt személy, illetőleg törvényes képviselője szociális intézmény javára pénzt, vagy más természetű vagyontárgyat kíván felajánlani, úgy erről az elintézésre jogosult igazgatási, illetve pénzügyi szakigazgatási szervet értesíteni kell. Kérem, hogy az irányítása alatt működő alsóbb szakigazgatási szerveket (szociális intézményeket) a fentiekről tájékoztassa és végrehajtását kísérje figyelemmel. Dr. Völgyi Lajos s. k., Eü M főosztályvezető Az Egészségügyi Minisztérium 440/Gyf—1972. számú közleménye a Sárvár II. (Rábasömjén 1.) számú hévízkút vizének elismert gyógyvízzé minősítéséről Az egészségügyi miniszter 440/Gyf—1972. számú határozatával a Sárvár II. (Rábasömjén 1.) jelzésű hévízkút vizének „elismert gyógyvíz"-ként megnevezését engedélyezte. Az Országos Gyermekvédelmi Munkabizottság közleménye a gyermek- és ifjúságvédelmet segítő vállalati és szövetkezeti patronálási mozgalom továbbfejlesztéséről A gyermek- és ifjúságvédelem továbbfejlesztéséről szóló 2016/1969. (V. 20.) Korm. számú határozat 7. pontja kötelezi a vállalatok és a szövetkezetek felügyeleti szerveinek vezetőit, hogy az üzemi patronálási mozgalom útján, valamint ifjúmunkás otthonok és a túlkoros állami gondozott gyermekek szakmai képzéséhez szükséges műhelyek szervezésével is segítsék a gyermek- és ifjúságvédelmet. Az Országgyűlés Kulturális Bizottsága is foglalkozott a gyermekvédelemmel, ezen belül az üzemi és szövetkezeti patronálás kérdéseivel. Megállapította, hogy a vállalatok és a szövetkezetek pártfogó tevékenysége számos nevelőotthonban segített az otthonosság megteremtésében, az állami gondozott gyermekek életre való sokirányú felkészítésében, életútjuk helyesirányú formálásában. E tevékenység azonban még nem eléggé általános és főleg nem kellően tudatos a termelő üzemek részéről. A Kulturális Bizottság feljegyzése kapcsán a Kormány úgy határozott, hogy tovább kell fejleszteni, szervezetté és tudatossá kell tenni a vállalatok és szövetkezetek patronáló munkáját. A vállalati és a szövetkezeti munka irányításának és szervezésének megkönnyítése érdekében az Országos Gyermekvédelmi Munkabizottság a patronálás célját és feladatait az alábbi ajánlásban foglalja össze. 1. Az üzemi patronálás célja A nevelőotthon nevelő és gondozó tevékenysége kapcsán szülői feladatokat lát el. Családpótló tevékenységével arra törekszik, hogy a gyermeket képessé tegye élete önálló megszervezésére. E feladat ellátásában azonban a nevel őhotthonnák szüksége van a vállalatok, a szövetkezetek és s társadalmi szervek széles körű segítségére és tá mogatására. Így lesz a gyermekvédelmi tevékenység a társadalmi nevelőmunka szerves része. A fentieknek megfelelően a vállalati és a szövetke zeti patronáló munka célja, hogy