Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 55. szám

55. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1013 eszközök alapjával szembeni leírását. Az erre vo­natkozó kérelmet a pénzügyminiszterhez kell be­nyújtani. Ha a 35/1972. (XI. 14.) PM számú rendelet 3. §-a (1) bekezdésében említett forgóeszközök más válla­latnál legfeljebb két éven belül hasznosíthatók, de az átvevő vállalat szabad fejlesztési alappal nem rendelkezik, a 11/1967. (V. 13.) Korm. számú ren­delet 22. §-a alapján az alapító szerv a pénzügymi­niszterrel és a MNB elnökével egyetértésben — az ágazati miniszter véleményének kikérése után — a forgóalap átadását is elrendelheti. 5. Amennyiben egy-egy vállalatnál nagyobb számú munkavállaló átcsoportosítása válik szüksé­gessé, új munkahelyre történő átirányításukat, át­képzésüket tervszerűen, az alábbiak figyelembe­vételével kell megoldani. a) Előre kidolgozott intézkedési terv alapján, a reális lehetőségek keretein belül, arra kell töre­kedni, hogy az érintett dolgozók olyan munkate­rületen nyerjenek elhelyezést, ami lehetővé teszi, hogy bérük az átcsoportosítás előtti egyéves idő­szak átlagához képest általában ne csökkenjen és az átirányítás egyéb vonatkozásban se érintse őket hátrányosan. Ezért a lehetőségek széles körű fel­tárásával maximálisan törekedni kell arra, hogy az átirányításra kerülők: — képzettségüknek, szakképzettségüknek, fizi­kai, egészségi állapotuknak megfelelő munkahely­re kerüljenek; — elsősorban áthelyezéssel kerüljenek új mun­kahelyre ; — lakóhelyük és új munkahelyük közötti utazási távolság ne növekedjék, lehetőség szerint inkább csökkenjen (ugyanabban a helységben legyen új munkahelyük); — új munkahelyükön részesüljenek mindazok­ban a szociális, kulturális juttatásokban, amelye­ket a régi munkahelyükön élveztek. Így pl. böl­csődei, óvodai ellátás, lakásügyük megoldásának támogatása, tanulmányi ösztöndíj, utazási költség­térítés, stb. Az átcsoportosítás konkrét tennivalóit megha­tározó vállalati intézkedési terv összeállításához a vállalati szakszervezeti bizottság közreműködését [véleményét, az Mt. 13. §-a (2) bekezdésében sze­replő esetben: egyetértését] a vállalatok vegyék igénybe. b) Az átirányításra kerülő munkavállalóknak új munkahely keresése céljából, szükség esetén a kol­lektív szerződésben vagy más szabályban kötele­zően meghatározott mértéken felül is biztosítsanak szabadidőt. (Különösen indokolt esetben ez a fel­mondási idő teljes időtartamára kiterjedhet.) c) Ha az illetékes minisztérium (tanács) felügye­lete alá tartozó vállalatoknál a felszabaduló munka­erő nem helyezhető el, munkába állításuk érdeké­ben a területileg illetékes tanács vb (nagyközségi, városi, járási, megyei városi, fővárosi munkaerő­gazdálkodási hivatalok) munkaügyi feladatokat el­látó szakigazgatási szervét előzetesen tájékoztatni kell és közreműködésüket igénybe kell venni. Szükség esetén a feladat megoldása, koordinálása érdekében a megyei tanács vb munkaügyi osz­tályát, illetve a Fővárosi Tanács VB Munkaügyi Főosztályát, valamint a megyei szakszervezeti ta­nácsot (a fővárosban az SzBT-t) is időben tájékoz­tatni kell. A tanácsok munkaügyi feladatot ellátó szakigaz­gatási szervei a 117,1971. (20) MüM sz. utasításban meghatározott feladatkörükben a felszabaduló munkavállalók munkába helyezéséhez kötelesek konkrét segítséget nyújtani. A felszabaduló munkavállalók megfelelő mun­kába helyezését, amennyiben a munkaerő-helyzet ezt szükségessé teszi, a megyei, fővárosi tanács vb munkaügyi osztályai a kötelező munkaközve­títés speciális szabályozásával és alkalmazásával is segítsék elő. Az átcsoportosítás megvalósításához a tanácsi munkaügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szer­vek szükség szerint a vállalatok által szervezendő átképző, továbbképző tanfolyamok lebonyolításá­hoz segítséget nyújtanak. d) szükség esetén a különböző jogszabályokban meghatározott segélyek juttatásával is segíteni kell az egyes dolgozók átmeneti nehézségeinek meg­oldását. 6. A gazdaságosabb termelési szerkezet kialakí­tását szolgáló intézkedéseket a területi adottságok és a területfejlesztési elvek [tervtörvény, 1006/ 1971. (III. 16.) és 1007 1971. (III. 16.) Korm. számú határozatok] figyelembevételével kell alkalmazni. Az intézkedéseknél érvényesítendő legfontosabb területfejlesztési tényezők a következők: a) A fővárosban és környékén, valamint a fejlett ipari területeken és központokban — Komárom megye, Győr, Székesfehérvár, Dunaújváros, Veszp­rém-Várpalota térsége — a gazdaságtalan termelési tevékenység megszüntetését a hatékonyabb terü­leti gazdasági szerkezet kialakítása érdekében a lét­szám felszabadításával indokolt összekapcsolni. b) A fővárosból vidékre telepítésre kötelezett, vagy a főváros fejlődését akadályozó, a környeze­tet — a tevékenység jellegéből adódóan — szeny­nyező vállalatok, üzemek esetében a gazdálkodási feltételek, a termelőeszközök és a fejlesztési forrá­sok alakulását úgy kell befolyásolni, hogy az előse­gítse az üzemek vidékre telepítését, illetőleg a kör­nyezeti ártalmak megszüntetését vagy mérséklé­sét. c) A fővárosban és a főváros környékén a gaz­daságtanul működő és fajlagosan magas létszámot foglalkoztató termelő tevékenységeknél, amennyi­ben az nincs szorosan a fővároshoz kötve, illetve a fenntartásához nem fűződik jelentős népgazdasági érdek, célszerű a gazdálkodási feltételek megszi­gorítása, a termelési eszközök és fejlesztési forrá­sok elvonása, a munkaerő szervezett átcsoportosí­tása a gazdaságosan működő és a fővároshoz szoro­san kapcsolódó tevékenységek elősegítése érdeké­ben. Amennyiben a létszámigényes gazdaságtalan te­vékenység hatékonyságának megjavítása létszám-

Next

/
Thumbnails
Contents