Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)
1972 / 55. szám
55. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1013 eszközök alapjával szembeni leírását. Az erre vonatkozó kérelmet a pénzügyminiszterhez kell benyújtani. Ha a 35/1972. (XI. 14.) PM számú rendelet 3. §-a (1) bekezdésében említett forgóeszközök más vállalatnál legfeljebb két éven belül hasznosíthatók, de az átvevő vállalat szabad fejlesztési alappal nem rendelkezik, a 11/1967. (V. 13.) Korm. számú rendelet 22. §-a alapján az alapító szerv a pénzügyminiszterrel és a MNB elnökével egyetértésben — az ágazati miniszter véleményének kikérése után — a forgóalap átadását is elrendelheti. 5. Amennyiben egy-egy vállalatnál nagyobb számú munkavállaló átcsoportosítása válik szükségessé, új munkahelyre történő átirányításukat, átképzésüket tervszerűen, az alábbiak figyelembevételével kell megoldani. a) Előre kidolgozott intézkedési terv alapján, a reális lehetőségek keretein belül, arra kell törekedni, hogy az érintett dolgozók olyan munkaterületen nyerjenek elhelyezést, ami lehetővé teszi, hogy bérük az átcsoportosítás előtti egyéves időszak átlagához képest általában ne csökkenjen és az átirányítás egyéb vonatkozásban se érintse őket hátrányosan. Ezért a lehetőségek széles körű feltárásával maximálisan törekedni kell arra, hogy az átirányításra kerülők: — képzettségüknek, szakképzettségüknek, fizikai, egészségi állapotuknak megfelelő munkahelyre kerüljenek; — elsősorban áthelyezéssel kerüljenek új munkahelyre ; — lakóhelyük és új munkahelyük közötti utazási távolság ne növekedjék, lehetőség szerint inkább csökkenjen (ugyanabban a helységben legyen új munkahelyük); — új munkahelyükön részesüljenek mindazokban a szociális, kulturális juttatásokban, amelyeket a régi munkahelyükön élveztek. Így pl. bölcsődei, óvodai ellátás, lakásügyük megoldásának támogatása, tanulmányi ösztöndíj, utazási költségtérítés, stb. Az átcsoportosítás konkrét tennivalóit meghatározó vállalati intézkedési terv összeállításához a vállalati szakszervezeti bizottság közreműködését [véleményét, az Mt. 13. §-a (2) bekezdésében szereplő esetben: egyetértését] a vállalatok vegyék igénybe. b) Az átirányításra kerülő munkavállalóknak új munkahely keresése céljából, szükség esetén a kollektív szerződésben vagy más szabályban kötelezően meghatározott mértéken felül is biztosítsanak szabadidőt. (Különösen indokolt esetben ez a felmondási idő teljes időtartamára kiterjedhet.) c) Ha az illetékes minisztérium (tanács) felügyelete alá tartozó vállalatoknál a felszabaduló munkaerő nem helyezhető el, munkába állításuk érdekében a területileg illetékes tanács vb (nagyközségi, városi, járási, megyei városi, fővárosi munkaerőgazdálkodási hivatalok) munkaügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervét előzetesen tájékoztatni kell és közreműködésüket igénybe kell venni. Szükség esetén a feladat megoldása, koordinálása érdekében a megyei tanács vb munkaügyi osztályát, illetve a Fővárosi Tanács VB Munkaügyi Főosztályát, valamint a megyei szakszervezeti tanácsot (a fővárosban az SzBT-t) is időben tájékoztatni kell. A tanácsok munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervei a 117,1971. (20) MüM sz. utasításban meghatározott feladatkörükben a felszabaduló munkavállalók munkába helyezéséhez kötelesek konkrét segítséget nyújtani. A felszabaduló munkavállalók megfelelő munkába helyezését, amennyiben a munkaerő-helyzet ezt szükségessé teszi, a megyei, fővárosi tanács vb munkaügyi osztályai a kötelező munkaközvetítés speciális szabályozásával és alkalmazásával is segítsék elő. Az átcsoportosítás megvalósításához a tanácsi munkaügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervek szükség szerint a vállalatok által szervezendő átképző, továbbképző tanfolyamok lebonyolításához segítséget nyújtanak. d) szükség esetén a különböző jogszabályokban meghatározott segélyek juttatásával is segíteni kell az egyes dolgozók átmeneti nehézségeinek megoldását. 6. A gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítását szolgáló intézkedéseket a területi adottságok és a területfejlesztési elvek [tervtörvény, 1006/ 1971. (III. 16.) és 1007 1971. (III. 16.) Korm. számú határozatok] figyelembevételével kell alkalmazni. Az intézkedéseknél érvényesítendő legfontosabb területfejlesztési tényezők a következők: a) A fővárosban és környékén, valamint a fejlett ipari területeken és központokban — Komárom megye, Győr, Székesfehérvár, Dunaújváros, Veszprém-Várpalota térsége — a gazdaságtalan termelési tevékenység megszüntetését a hatékonyabb területi gazdasági szerkezet kialakítása érdekében a létszám felszabadításával indokolt összekapcsolni. b) A fővárosból vidékre telepítésre kötelezett, vagy a főváros fejlődését akadályozó, a környezetet — a tevékenység jellegéből adódóan — szenynyező vállalatok, üzemek esetében a gazdálkodási feltételek, a termelőeszközök és a fejlesztési források alakulását úgy kell befolyásolni, hogy az elősegítse az üzemek vidékre telepítését, illetőleg a környezeti ártalmak megszüntetését vagy mérséklését. c) A fővárosban és a főváros környékén a gazdaságtanul működő és fajlagosan magas létszámot foglalkoztató termelő tevékenységeknél, amennyiben az nincs szorosan a fővároshoz kötve, illetve a fenntartásához nem fűződik jelentős népgazdasági érdek, célszerű a gazdálkodási feltételek megszigorítása, a termelési eszközök és fejlesztési források elvonása, a munkaerő szervezett átcsoportosítása a gazdaságosan működő és a fővároshoz szorosan kapcsolódó tevékenységek elősegítése érdekében. Amennyiben a létszámigényes gazdaságtalan tevékenység hatékonyságának megjavítása létszám-