Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 31 világításáról, ha ez a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé; e) a tevékenységével kapcsolatban keletkezett nem háztartási szemét elszállításáról. R. 10. §. A bérlő a bérbeadó előzetes hozzájárulásával és — jogszabályban meghatározott esetekben — hatósági engedéllyel a helyiség közművesítésére is jogosult. Vhr. 2. §. (1) A helyiség közművesítése: a helyiségnek a közcélú villamos-, víz-, csatorna-, gáz- és távhőellátási vezetékhálózatba való bekötése, illetőleg azt pótló házi központi berendezés létesítése. (2) A helyiség közművesítéséhez szükséges bérbeadói hozzájárulásra a helyiség átalakítására, illetőleg korszerűsítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bérbeszámítási jog R. 11. §. (1) Ha a bérlő a bérbeadó előzetes hozzájárulásával és — jogszabályban meghatározott esetekben — hatósági engedéllyel a) emeletráépítés, tetőtérbeépítés, toldaléképítés, műszaki megosztás, átalakítás útján vagy más módon új helyiséget létesített; b) romos helyiséget helyreállított; c) a helyiség alapterületét építés útján növelte; d) a helyiséget közművesítette, illetőleg e) a helyiség használhatóságát növelő olyan egyéb építési-szerelési munkát végzett, amelynek hiányában a bér mértékét a helyiségek béréről szóló jogszabály alapján csökkenteni kell, a költsége 75%-át a bérbe beszámíthatja. A költség ezt meghaladó részét a bérlő nem követelheti. (2) A bérlő a teljes költségét beszámíthatja a bérbe, ha a) a helyiség átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó helyett gondoskodott; b) a bérbeadót terhelő olyan egyéb munkát végeztetett el, amely költségeinek a megtérítését egy összegben nem követelheti. (3) A bérlő az (1)—(2) bekezdésben nem említett munkákra fordított költségeinek megtérítését nem követelheti a bérbeadótól. Ilyen esetekben a bérbeadó a munka elvégzéséhez szükséges hozzájárulás megadásakor írásban a) kikötheti, hogy a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor köteles az átadáskori állapotot saját költségén visszaállítani, vagy b) megengedheti, hogy a bérlő a helyiség korszerűsítésére fordított költségeit — állami helyiség esetében legfeljebb a költségek 75°o-át — a bérbe beszámíthatja. Vhr. 3. §. (1) A bérlő csak a ténylegesen felmerült, műszakilag szükséges építési-szerelési munkákkal kapcsolatos — a munkák befejezésekor kiállított számlával igazolt — költségének beszámítását követelheti. (2) A bérlő a helyiséggel kapcsolatban végzett technológiai szerelési munkák, továbbá a tevékenységének gyakorlásához szükséges berendezések és felszerelések költségének beszámítását nem követelheti. Nem követelhető az olyan építésiszerelési munkák költségének beszámítása sem, amely elvégzésének hiánya nem biztosít igényt a bér mértékének csökkentésére. A bér megfizetése R. 12. §. A bért — ha a felek másként nem állapodnak meg — havonta egy összegben előre, a hó 15. napjáig kell megfizetni. A bér elengedése, illetőleg mérséklése R. 13. §. (1) A kereskedelmi, vendéglátóipari, illetőleg szolgáltatási helyiség bérlője a bér mérséklését a helyiségek béréről szóló jogszabályokban meghatározott esetekben és mértékben a változó forgalom, illetőleg idényjellegű használat címén is kérheti. (2) A bér a helyiség kedvezőtlen, vagy különösen kedvezőtlen műszaki állapota címén a helyiségek béréről szóló jogszabályokban megállapított mértékű csökkentésen túl nem mérsékelhető. A helyiség visszaadása R. 14. §. A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor — ha a felek másként nem állapodtak meg — az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles a bérbeadónak visszaadni. A bérleti jogviszony szünetelése R. 15. §. A bérlő a bérbeadótól a bérleti jogviszony szünetelésének időtartamára cserehelyiséget, továbbá a szünetelés miatt kártalanítást nem követelhet.