Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 41. szám

908 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41. szám mint a szakigazgatási szerveknél, a tanács fel­ügyelete alatt álló vállalatoknál és a tanács által irányított intézményeknél szervezett ilyen tárgyú értekezleteken; e) összehívhatja időnként tanácskozásra a taná­csok hivatali szervezetében, valamint a tanács fel­ügyelete alatt álló vállalatoknál és a tanácsi irá­nyítás alatt álló intézményeknél levő személyzeti dolgozókat gyakorlati feladataik eredményesebb megoldásának elősegítése érdekében. (2) A személyzeti vezetőnek az operatív veze­tésbe történő bevonásával lehetővé kell tenni, hogy feladatainak eredményes ellátása érdekében kellő tájékozottsággal rendelkezzék a tanácsszervek előtt álló főbb időszerű munkákról, a tanács és a végrehajtó bizottság hatáskörébe tartozó vezetők tevékenységéről, valamint az alárendelt szerveknél lefolytatott ellenőrzések értékeléseiről. Ennek ér­dekében a személyzeti vezetőt: a) meg kell hívni minden olyan ülésre, tanácsko­zásra, értekezletre, ahol a személyzeti munkát érintő kérdéseket tárgyalnak; b) be kell vonni az olyan kérdések megtárgyalá­sába, amelyek a tanácsok hivatali szervezetének egészét, vagy nagy részét érintik (pl. szervezeti változások előkészítése). A végrehajtó bizottság szakigazgatási szervénél működő személyzeti vezetőt hasonló módon, az ér­telemszerű eltérések figyelembevételével kell a szerv operatív vezetésébe bevonni. (3) A vezetés színvonalának növelése és a hi­vatali szervezet dolgozói politikai, szakmai felké­szültségének és vezetőkészségének fejlesztése ér­dekében minden személyzeti vezető köteles az adott tanácsciklus időszakára — éves ütemezésben — oktatási-iskoláztatási tervet készíteni, annak vég­rehajtását megszervezni s az utánpótlás tervszerű biztosítását elősegíteni. Az oktatási-iskoláztatási tervbe a szerv vezető­jének hatáskörébe tartozó vezetők és fontos be­osztású ügyintézők, valamint az ilyen munkakörbe utánpótlásként számításba jövő személyek oktatá­sára vonatkozó elgondolásokat kell az igényeknek megfelelően, egyéni mérlegelés alapján felvenni. Az oktatási-iskoláztatási tervben szerepeltetni kell a politikai, az egyetemi (főiskolai), a tanács­akadémiai, továbbá a képesítési előírások alapján szükségessé váló egyéb képzési feladatokat, (általá­nos államigazgatási ismeretek és szakvizsgák), vala­mint a vezető- és a szakmai továbbképzés felada­tait. Az oktatási-iskoláztatási tervet előzetesen egyez­tetni kell az illetékes társadalmi szervekkel, s meg kell hallgatni az érintett személy véleményét. Az utánpótlás tervszerű biztosítása érdekében a személyzeti vezető tartson kapcsolatot a felső- és középfokú oktatási intézményekkel. Törekedjék arra, hogy minél több alkalmas végző hallgató ke­rüljön alkalmazásra a tanácsi szervezetben, to­vábbá kísérje figyelemmel a tanácsszervek ösz­töndíjasainak tanulmányi eredményeit, segítse, illetve gondoskodjék elhelyezésükről. 4- §• (A Határozat 6. pontjához) (1) Minősítést kell készíteni minden vezetőről és érdemi ügyintézői munkát végző dolgozóról. Nem kell minősíteni az ügyintézői állománycso­portba sorolt, de ténylegesen adminisztratív mun­kát végző dolgozókat. A fővárosi, megyei tanács­elnök határozza meg — különös tekintettel a szer­vezeti változásokra — a jelen rendelkezés alapján a tanácsok hivatali szervezetében, valamint — az ér­dekelt miniszterek által adott felhatalmazásnak megfelelően, illetőleg, ha jogszabály nem intézke­dik — a tanács felügyelete alatt álló vállalatok­nál és a tanács által irányított intézményeknél azokat a munkaköröket, amelyekben dolgozókról minősítést kell készíteni. (2) A minősítési jogkör gyakorlásának rendje a következő: aj A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke minősíti a fővárosi, megyei tanácselnököt, és — a tanácselnök véleményének figyelembevételével — a végrehajtó bizottság titkárát. b) A fővárosi, a megyei, a megyei városi, a vá­rosi és a fővárosi kerületi tanácselnök minősíti helyettesét, a személyzeti vezetőt, továbbá a fővá­rosi, a megyei tanácselnök minősíti a fővárosi ke­rületi, illetőleg a megyei városi, városi, tanácselnö­köt és — a tanácselnök véleményének figyelembe­vételével — a végrehajtó bizottság titkárát. c) A fővárosi, a megyei, a megyei városi, a vá­rosi, a fővárosi kerületi tanácselnök-helyettes, il­letőleg a végrehajtó bizottság titkára minősíti — a tanácselnök megbízása alapján, a tevékenységi fel­ügyelet elosztásának megfelelően — a tanács ki­nevezési hatáskörébe és a végrehajtó bizottság közvetlen irányítása alá tartozó szervek vezetőit. d) A járási hivatal elnöke minősíti a hivatal el­nökhelyettesét és belső szervezeti egységeinek ve­zetőit, a személyzeti vezetőt, a községi tanácselnö­köket és — a tanácselnök véleményének figyelem­bevételével — a végrehajtó bizottság titkárait. e) A fővárosi, a megyei, a megyei városi, a vá­rosi, a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizott­sága szakigazgatási szervének, továbbá a járási hi­vatal belső szervezeti egységének vezetője mi­nősíti a szerv (osztály) dolgozóit, valamint a tanács felügyelete alatt álló vállalat és a tanácsi irányítás alatt álló intézmény vezetőjét (igazgatót). f) A községi tanácselnök a végrehajtó bizottság titkára véleményének meghallgatásával minősíti a hivatali szervezet dolgozóit, továbbá a községi ta­nács által felügyelt, illetőleg irányított szervek

Next

/
Thumbnails
Contents