Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 37. szám

874 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 37. szám bekezdésében említett eset kivételével — a szabadságvesztés büntetés letöltésének időtartama alatt szünetel. A R. 10. §-ának (2) bekezdése alapján a lakbérhozzájárulás folyósítása arra a naptári hónapra szünetel, amelynek teljes tartama alatt a jogosult a szabadságvesztés büntetését töltötte. Ha javítónevelő munkát, vagy pénzbüntetést változtatnak át szabadságvesztésre, a lakbérhozzájárulás folyósítása annak végrehajtása alatt is szünetel. A szabálysértés miatt alkalmazható elzárás [1968:1. tv. 16. § (1) bek.] nem minősül szabadságvesztés büntetésnek. Az elzárás idejére tehát jár a lakbérhozzájárulás. A szabadságvesztésre ítélt személynek feltételes szabadsága, továbbá a szabadságvesztés büntetés (pl. betegség miatti) félbeszakításának tartama nem minősül szabadságvesztés büntetés letöltésének. Ha az elítélt személy a feltételes szabadság vagy a félbeszakítás alatt munkaviszonyt létesít, ebből kifolyólag jogosult a lakbérhozzájárulásra, feltéve, hogy a szabadságvesztés büntetés megkezdésétől számított egy éven belül munkaviszonyt létesített. így kell eljárni akkor is, ha az elítélt s szabadságvesztés büntetésből a büntetés kitöltésével szabadult. Ezt a körülményt a munkáltatónak vizsgálnia kell. Az előzetes letartóztatásban levő személy részére lakbérhozzájárulást folyósítani nem szabad, mert ha az előzetesen letartóztatottat szabadságvesztés büntetésre ítélik, s ennek időtartamába az előzetes letartóztatás idejét beszámítják, a lakbérhozzájárulás az előzetes letartóztatás idejére sem illeti meg őt. Ha azonban az előzetesen letartóztatottat nem ítélik végrehajtható szabadságvesztésre, a lakbérhozzájárulást részére az előzetes letartóztatásban töltött időre is —-a korábbi folyósító szervnek — folyósítania kell. Az utólagos folyósítás feltételeit a büntető eljárást befejező jogerős érdemi határozat alapján kell megvizsgálni. Nyugdíjas vagy keresőképtelen személy szabadságvesztés büntetésének megkezdéséről a büntetésvégrehajtási intézet értesíti a nyugdíjat folyósító, illetőleg a szociális ellátás megállapítására jogosult tanácsi szakigazgatási szervet. Ezzel egyidejűleg a R. 10. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással kéri a lakbérhozzájárulás folyósításának szüneteltetését. Aktív dolgozók esetében a munkáltatónak kell vizsgálnia, hogy a dolgozót szabadságvesztésre ítélték-e, s ha igen, annák kezdő időpontjától szüneteltetni kell a lakbérhozzájárulás folyósítását, illetőleg — a R. 11. §-ának (2) bekezlésében említett esetben —• meg kell szüntetni a lakbérhozzájárulást. IV. Lakbérhozzájárulás több lakás esetén Lakbérhozzájárulást csak egy bérlakás után szabad megállapítani és folyósítani. A bérlő ennek megfelelően csak az után a bérlakás után kaphat lakbérhozzájárulást, amelyre az állandó lakcímbejelentése [4/1969. (XI. 17.) BM számú rendelet 2. § (2) bekezdése] vonatkozik. V. A lakbérhozzájárulás-csökkentés kiszámításának módszere és a Vhr. 2. sz. „Igazolás" című mellékletének kitöltése A) A lakbérhozzájárulás csökkentés alapjainak kiszámítása A lakbérhozzájárulás csökkentésének kiszámítása során, a keresetnövekedés megállapítása céljából, mindig azt az állapotot kell alapul venni, ahogyan a jogosult a lakbérhozzájárulás-csökkentés szempontjából a számítási időszakban minősítve volt. Ennek megfelelően a kereseti adatok kiszámí-