Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 867 A 10 és 20 forintos bankjegyeknek teljes csomagban történő befizetése azt a célt szolgálja, hogy a boltok a napi forgalom lebonyolítása után a kiscímletű bankjegyek és az érmék egy részét tartsák vissza házipénztárukban. Ezzel a másnap reggeli órákban jelentkező váltási és visszaadási nehézségek elkerülhetők. Helytelen az a gyakorlat, hogy a boltok a reggeli órákban a Magyar Nemzeti Bank, vagy az Országos Takarékpénztár fiókjait keresik fel pénzváltás céljából. Ez az eljárás mind a kereskedelmi egységek, mind a pénzintézetek részére felesleges és elkerülhető megterhelést jelent. Ugyanezért nem helyeselhető az a legutóbb kialakult — a boltoknál és a postahivataloknál többletmunkát okozó — gyakorlat sem, hogy a teljes csomagot ki nem tevő 10 és 20 forintos bankjegyeket külön befizetőlappal fizetik be a postahivataloknál. Kifogás alá esik egyes, nagy forgalmat lebonyolító, több pénztárt üzemeltető egységekben (áruházak, stb.) előforduló gyakorlat, hogy mindegyik pénztár külön-külön zsákban elhelyezve fizeti be a napi készpénzbevételt és így ugyanaz a kereskedelmi egység több zsákot szolgáltat be. A pénzkezelés és feldolgozás egyszerűsítése érdekében szükségesnek tartjuk, hogy több pénztár esetén az egység az egyes pénztárak bevételeit egy zsákban elhelyezve, egy jegyzék kíséretében fizesse be. Felhívjuk a vállalatokat és szövetkezeteket, hogy az eddig megjelent és a jelen közleményben foglaltak figyelembevételével — tekintettel a pénzforgalom bonyolításának hatékonyságára és a pénzintézetek szempontjaira is — a zsákos befizetési rendszerüket vizsgálják felül és szükség esetén tegyék meg a megfelelő intézkedéseket. Bk M Közgazdasági Főosztály Camping sátor-férőhely kapacitásának számítása A campingekkel szemben támasztott követelmények a felszereltség, szolgáltatások, valamint camping terület tekintetében az elmúlt években egyaránt jelentősen növekedtek. A vendégek nagyobb alapterületű sátrakat használnak és egyre többen érkeznek lakókocsival. E körülmények miatt a campingek befogadóképesége kisebb, mint a nyilvántartott névleges kapacitás. Szükséges ezént a követelményekhez és a nemzetközi előírásokhoz igazodva a campingek kapacitásának újabb felmérése és nyilvántartása. A felméréskor valamennyi körülményt figyelembevéve kategóriától függetlenül sátoregységenként (2 fő) 100 m2 bruttó alapterületet kell számolni. Bk M Vendéglátó és Idegenforgalmi Főosztály ÁLLÁSFOGLALÁSOK Polgári jogi felügyelet 25. A mezőgazdasági termékértékesítési és az adás-vételi szerződés elhatárolása. A vállalkozási, a mezőgazdasági termékértékesítési, illetve a szállítási szerződések új jogi szabályozásánál alapvető szempont volt, hogy olyan egységes szerződési rendszer álljon rendelkezésre, amely mellett a gazdálkodó szerveknek — köztük a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek is — módjuk legyen arra, hogy szerződéses kapcsolataikat a gazdasági céljaiknak és lehetőségeiknek legjobban megfelelő szerződéstípus szabad kiválasztásával és megkötésével bonyolítsák le. A gyakorlatban mind a szerződések megkötésénél, mind pedig a szerződésekkel kapcsolatos jogviták elbírálásánál számos probléma merült fel az egyes szerződésfajták — éspedig különösen a mezőgazdasági termékértékesítési, illetve az adás-vételi szerződés — helyes minősítése, megfelelő elhatárolása tekintetében. Annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy a szerződő felek között — adott esetben — mezőgazdasági termékértékesítési szerződés, vagy adásvételi szerződés jött-e létre, vizsgálni kell a jogviszonyban szereplő alanyokat, a szerződés tárgyát, és a jogviszony természetét. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés fogalmát a Ptk. 410. §-ának (1) bekezdése akként határozza meg, hogy e szerződés alap ián a termelő meghatározott mennyiségű, maga termelte termény, termék, vagy saját nevelésű, illetőleg hizlalású állat átadására, a megrendelő pedig annak átvételére és az ellenérték megfizetésére vállal kötelezettséget. Az átadás és az átvétel a szerződés megkötését követő későbbi időpontban történik. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződésnek fogalmi eleme tehát, hogy a termelő által termelt mezőgazdasági termék átadása és átvétele a szerződés megkötését követő későbbi időpontban történjék. Ez pedig azt jelenti, hogy az ilyen szerződés a felek között tartós árukapcsolatot hoz létre, és ennek az árukapcsolatnak a szerződéses megszervezésére jóval a teljesítés előtt sor kerül, s a termelői tevékenység, vagy annak jelentős része már a szerződés alapján bonyolódik le. Ha nem ilyen tartósabb kapcsolatról van szó, a felek közötti szerződés rendszerint adás-vételi szerződésnek minősül. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződéseknél további problémákat vet fel az az eset, amikor a szerződésnek nem a szállító által termelt termék, vagy általa nevelt (hizlalt) állat a tárgya [Ptk. 416. § (3) bekezdése, 54/1967. (XII. 17.) Korm. számú rendelet 4. §-a]. A nehézségek elsősorban arra vezethetők viszsza, hogy a gyakorlatban eltérően értelmezték az 54/1967. (XII. 17.) Korm. számú rendelet 4. §-ának azt a rendelkezését, hogy a mezőgazdasági termék szállítására a szocialista szervezetek továbbadás