Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 35. szám

35. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 845 4. A 18—30. rovatokban a létesített lakások számát a függőleges teherhordó (fal) szerkezetek alapján kell kimutatni. 5. A 32—34. rovatok az építkezés műszaki terve alapján részletezik az épített lakásokat. 6. A 35—48. rovatok az épített lakások felszereltségét és közművekkel való ellátottságát tartalmazzák. 7. A 49—62. rovatokban a létesített lakások szobánkénti megoszlása és alapterülete szerepel. Az „A" lakásépítési jelentés 1—62. rovatainak kitöltése és a fogalmak magyarázata 1. rovat Amennyiben egy-egy jelentőlap nem elegendő a jelentés elkészítéséhez, a további lapok belső oldalát folyamatos sorszámmal kell ellátni. 2. rovat Abban az esetben, ha az épített lakás(-ok) helye, utca és házszám szerint nem határozható meg (pl. az épülő utcának nincs elnevezése), akkor a terület nevét, illetve a helyrajzi számát kell az építtető neve után feltüntetni. 3. rovat A lakásépítési nyilvántartó könyvből vezetendő át a nyilvántartásba vétel sorszáma (1. rovat) az építési engedély kérésének, illetve az engedély nélküli építkezés felfedésének időpontja szerint. 4—9. rovatok A hat rovat közül — soronként — csak az egyikben szerepelhet adat (soronként ugyanis csak egy épületet szabad feltüntetni). Lakásmegosztás, emeletráépítés stb. esetén mind a hat rovat üresen marad, mivel épület ilyenkor nem létesül. A nyaralók és egyéb épületek (8—9. rovat) fogalmi meghatározását az I/D alfejezet b) pontja tartalmazza. A további rovatokban (10—62.) a lakások szániát kell feltüntetni. 10. rovat Akkor kell kitölteni, ha a lakás új épületben létesült. Ha tehát, a 4—7. rovatokban lakóház, a 8. rovatban nyaraló, illetve a 9. rovatban egyéb épület szerepel, akkor a keletkezett lakás(-ok) is általában új építkezésnek tekinthető(-k). 11. rovat A rovat kitöltése akkor történik, ha a lakást nem új épületben alakították ki, hanem hozzáépítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés, átalakítás, lakásmegosztás, helyreállítás útján keletkezett. 12. rovat A tanácsi bérlakások állami tulajdonban álló olyan lakások, amelyek mindenkori bérlőjét a helyi tanács végrehajtó bizottságának lakásügyi szakigazgatási szerve jelöli ki. 23. rovat A tanácsok által értékesítésre épített lakások többszintes épületben levő, meghatározott kedvezményes feltételekkel vásárolt, személyi tulajdonban álló lakások (szövetkezeti, illetőleg tanácsi értékesítésű lakások). 14. rovat Egyéb állami és társadalmi tulajdonban álló lakások: ide kell sorolni a 12. és 13. rovatban szerepeltetett lakásokon kívül az összes többi állami lakásokat (az állami szervek: állami költségvetési szervek, állami vállalatok és az egyéb állami gazdálkodó szervek, a fegyveres testületek által finanszírozott vállalati bér- és szolgálati lakásokat), továbbá a társadalmi tulajdonban álló lakásokat (a szövetkezetek, ezek szövetsége és központja, a társadalmi szervezetek, a vízgazdálkodási társulatok és az egyesületek által finanszírozott nem állami lakásokat) is. 25. rovat. E rovatban kell jelenteni az OTP beruházásában értékesítés céljára létesült társasházi és öröklakásokat. 16. rovat A magánszemélyek, illetőleg a magánszemélyekből álló építőközösségek, valamint a lakásépítő szövetkezetek által OTP kölcsön igénybevételével, továbbá a munkáltató szervek támogatásával épített lakásokat e rovatban kell szerepeltetni. 17. rovat Az OTP kölcsön nélkül épült családi és társasházak lakásainak számát itt kell jelenteni. 18—20. rovat Vályog, vertfal, tégla-vályog, tégla-kő, tégla falszerkezettel létesített lakások számának adatait tartalmazzák. Téglafalnak — a kis- és nagyméretű (normál- és nagyszilárdságú) úgynevezett tömör téglafalazatok, valamint a kettősméretű lyukasztott és soklyukú, a magasított és blokktéglából készült úgynevezett üreges falazatok — tekintendők. 21. rovat Kézi falazó blokkból létesített lakások száma. Kézi falazóblokk könnyű (kohóhabsalak, kazánsa-