Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 35. szám

842 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szaru 2. A lakásmegszűnési nyilvántartás Az 1—6. és a 8. rovatot akkor kell kitölteni, amikor a bontási engedélyt a kijelölt épületre (lakásra, illetőleg lakásokra) kiadták és annak egy példánya a nyilvántartókönyv vezetőjének rendelkezésére áll. A bontási engedély kiadásával egyidejűleg kell kitölteni a lakásmegszűnési jelentést. A lakásmegszűnési jelentést azokról a lakásokról is ki kell állítani, amelyek nem bontási engedély alapján, hanem egyéb okból (pl. elemi csapás, avulás, lakás műszaki megosztása) szűntek meg. Az ilyen megszűnéseket is szerepeltetni kell a lakásmegszűnési nyilvántartásban. Az 5. rovatot lakóház bontásakor a 6. rovatot nyaralók vagy egyéb épületek bontásának esetében — ha az épületben legalább egy lakás van — kell kitölteni, a ,,D) A fogalmak magyarázata" című alfejezet a)—b) pontjának megfelelően. A 7. rovat az engedélyezett bontás hónapját, napját tartalmazza. Amennyiben a megszűnés tényleges időpontja nem ismeretes, a bontási engedély kérésének időpontját kell bejegyezni. A 8. rovatba a ténylegesen bontásra kerülő (megszűnt) lakások számát kell beírni. A 9. rovat olyan megszűnések bejegyzésére szolgál (a 8. rovatból), amelyeknél bontási engedély kérése nem szükséges (pl. elemi csapás, lakás műszaki megosztása, lakásoknak nem lakás céljára szolgáló helyiséggé történő átalakítása). Az átalakítás és lakásmegosztás esetén a ,,D) A fogalmak magyarázata" című alfejezet f) pontját kell alkalmazni. C) A nyilvántartókönyv zárása és következő évi megnyitása 1. A lakásépítési nyilvántartás A 13. rovatot év végén kell kitölteni azokról a lakott (hasznáiatbavett) lakásokról, amelyekre az építésügyi hatóság az év végéig sem adta meg a használatbavételi engedélyt. Az év utolsó hónapjaiban helyszíni ellenőrzés útján meg kell állapítani a nyilvántartókönyvben feltüntetett és még használatba nem vett (beköltözetlen) épületek, lakások készültségi állapotát. Ennek alapján a tervezett (esetleg már befejezett) lakások számát kell bejegyezni a nyilvántartókönyv 14—16. rovata közül a megfelelő oszlopba. A 14. rovatba az építés alatt álló (vagy befejezett) nem lakott lakások számát kell beírni (a 7. rovatból). A 15. rovatba az építési engedély szerinti lakásszámot kell bejegyezni (a 7. rovatból), ha az építtető a lakásépítés alapozási munkálatait sem kezdte meg. A 16. rovatban az építési engedély szerinti lakásszámot kell feltüntetni (a 7. rovatból), ha az engedély érvényességi határideje lejárt és az engedélyes (építtető) elállt további építési szándékától. (Halasztást nem kért és új építési engedélykérelmet sem nyújtott be.) Ügyelni kell arra, hogy a 12—16. rovatok valamelyikében bejegyzett lakásszám megegyezzék a nyilvántartókönyv 7. rovatában feltüntetett lakásszámmal. Eltérés esetén a 7. rovatba korábban beírt adatot kell javítani. Az év utolsó napjaiban — a nyilvántartókönyv valamennyi sorával kapcsolatban a 12—16. rovat valamelyikében a lakások számának feltüntetése után — a 7. valamint a 12—16. rovatokban szereplő számokat függőlegesen, oldalanként különkülön összegezni kell. Az egyes oldalak összesített adatait át kell vezetni az utolsó bejegyzett tételt követő (elegendő üres sor esetén ugyanarra) oldalra és el kell készíteni a községi (városi, kerüJeti) összesítést. A zárási munkák, valamint a statisztikai jelentések elkészítése után a nyilvántartókönyv következő üres oldalaira át kell vezetni a nyitó tételeket. Nyitó tételként azoknak a lakásoknak az adatait kell bevezetni, amelynek a lezárt nyilvántartás 14. és 15. rovatában szerepelnek. 2. A lakásmegszűnési nyilvántartás Ebben év végén nyitott tétel nincs, tehát a következő évre bontási adatokat nem lehet átvinni. D) A fogalmak magyarázata A nyilvántartókönyv vezetése szempontjából a létesítendő épület rendeltetése lehet lakóház vagy egyéb épület. a) A lakóház az az épület, amelyben kizárólag vagy túlnyomó részben (az alapterület 50%-át elérő vagy meghaladó mértékben) lakások vannak. Lakóháznak tekintendő ezek közül az az épület is, amelyben (pl. földszintjén) nem lakás céljára szolgáló helyiség (üzlet, raktár, iroda, garázs stb.) is van. b) Egyéb épület: ide kell sorolni a nem lakás céljára szolgáló épületeket (iskola, óvoda, orvosi rendelő, vállalati üdülő, diákszálló, szanatórium stb.), ha bennük legalább egy (rendszerint szolgálati) lakás is van. A nyaralókat egyéb épületként kell szerepeltetni. Nyaraló (üdülő egység) az idényjellegű tartózkodás céljára szolgáló olyan állandó jellegű épület (helyiség, illetőleg összefüggő helyiségcsoport), amelynek alapterülete a 20 m2-t meghaladja, és alaprajzi beosztásánál, valamint szerkezeti felépítésénél fogva a rendeltetésszerű használatra alkalmas. A fábót készült nyaralót abban az esetben, ha a c) pontban előírt lakáskövetelményeknek megfelel, a nyilvántartókönyvben szerepeltetni kell. c) Lakás: az eredetileg erre a célra létesített (vagy átalakított, illetőleg helyreállított) olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a helyiségei (lakó-, főző-, egészségügyi-, közlekedési és tárolóhelyisé-