Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 24. szám

24. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 629 tüntetve a vonat, az autóbusz és a hajó viszony­latokat, állomástól-állomásig). (5) Az igényléseket a tanács alakuló ülésétől számított 10 napon belül kell megküldeni. (6) A megyei tanácsok a térítési összeget — az előző évekkel azonos mértékben — kötelesek a KPM által meghatározott számlára befizetni. 2- §• (1) A fővárosi, megyei városi, városi és fővá­rosi kerületi tanács tagja és a végrehajtó bizott­ság titkára a tanács működési területén a menet­rend szerint közlekedő helyi közlekedési eszközö­kön jogosult korlátlan számú díjtalan utazásra. (2) A díjtalan utazásra jogosító igazolványokat (bérleteket) a mindenkor érvényben levő díjsza­bás alapján megállapított áron az illetékes tanács vásárolja meg. 3- §• Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba. Faluvégi Lajos s. k., Buda Gábor s. k., pénzügyminiszter- a Minisztertanács helyettes Tanácsi Hivatala elnökhelyettese Rödönyi Károly s. k., a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese Vegyes rendelkezések Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 14/1971. számú közleménye a szanálásra kerülő lakások tulajdonosának szövetkezeti lakáshoz juttatásáról A beruházások gyors megvalósítása sürgetően igényli az építési területek megfelelő időben tör­ténő műszaki előkészítését, amely nemcsak a be­ruházók, hanem az egész népgazdaság érdeke is. A lakásépítés ütemének és a szanálásra kerülő laká­sok számának növekedése következtében egyre ne­hezebb a cserelakás igényeket bérlakással kielégí­teni. Ugyanakkor alapvető követelmény, hogy a szanálandó lakást mielőbb kiürítsék. Jelentős mér­tékben lehet segíteni az elhelyezési problémákon szövetkezeti, illetőleg tanácsi értékesítésű (a to­vábbiakban: tanácsi értékesítésű) lakások juttatá­sával. Kiegészítő szabályozást igényel azonban, hogy a szanálásra kerülő épületekben levő lakás tulaj­donosát — kérelmére — milyen feltételek mellett lehet tanácsi értékesítésű lakáshoz juttatni. E kér­dést — az egységes gyakorlat kialakítása céljából — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium az érdekelt szervekhez intézett 1/1971. ÉVM—PM számú együttes körren­deletével az alábbiak szerint szabályozta. 1. Amennyiben a szanálásra kerülő lakás tulaj­donosa cserelakásra, vagyis bérlakásban elhelye­zésre tart igényt — a kártalanításra vonatkozó szabályoknak megfelelően — az épületnek a kisa­játított lakás beépített térfogatára eső értékét 40%-kal csökkenteni kell. 2. Ha a tulajdonos cserelakás (bérlakás) igényé­ről lemond, teljes pénzkártalanításra jogosult. Ilyen esetben a kisajátítást kérő szervet, illetőleg a lakásügyi hatóságot cserelakás (bérlakás) bizto­sítási kötelezettség nem terheli; a tulajdonos az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. 3. A lakásügyi hatóság a szanálásra kerülő lakás tulajdonosának elhelyezése érdekében — kérelmé­re — tanácsi értékesítésű lakást juttathat, feltéve, hogy a tulajdonos az igénybevett lakást kiürítve — legkésőbb a tanácsi értékesítésű lakásba való be­költözéssel egyidejűleg — a kisajátítást kérő szerv rendelkezésére bocsátja. Ilyen esetben a kisajátított ingatlan tulajdonosa — a lakásügyi hatósággal kötendő megállapodás alapján — a levonás nélküli kártalanítás teljes összegét, legfeljebb azonban a tanácsi értékesítésű lakásnak a külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított árát egyösszegben az Országos Ta­karékpénztárhoz köteles befizetni és azt a tanácsi értékesítésű lakás eladási árának törlesztésére kell elszámolni. A befizetett kártalanítási összeg után a lakás vevőjét nem illeti meg az önkéntes, rendkívüli törlesztéssel járó évi 1%-os kedvezmény, de meg­illetik a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyéb kezdvezmények és vonatkoznak rá az előírt feltételek. A rendkívüli törlesztéssel járó kedvez­mény akkor illeti meg a lakás vevőjét, ha a be­fizetett kártalanítási összegen felül teljesít rend­kívüli törlesztést. Ha a pénzkártalanítás teljes összege a jogsza­bály szerint előírt előtörlesztés (15%) összegét nem éri el, az előtörlesztés összegét kell befi­zetni. 4. Az e tárgyban 1966. november 18. napján ki­adott együttes állásfoglalás — az Igazságügymi­nisztériummal egyetértésben — egyidejűleg hatá­lyát veszti, a 3386/1970. Min. Titk. PM számú leirat pedig nem kerülhet alkalmazásra. 5. A körrendelet előírásai nem kerülhetnek al­kalmazásra a felek között megállapodással (egyez­séggel) befejezett, valamint a már jogerősen el­bírált ügyekre. Soltész László s. k., az É V M Lakás- és Kommunálisügyi Főosztály vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents