Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 20. szám

20. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 555 heti 48 vagy 44 órás munkaidővel foglalkoztatják, a kereset kiszámításánál az egy napra jutó keresetet más és más szorzószámmal kell számításba venni. Figyelemmel arra, hogy a nem időbéres dolgozóknál a kereset kiszámításánál a napi átlagkeresetet öt napos munkahét esetében 22-es, kéthetenként változó öt napos és hat napos munkahét esetében 24-es, hatnapos munkahét esetében 26-os szorzószámmal kell figyelembe venni, azokban az esetekben, amelyeknél háromhetenként öt napos és egy héten át hat napos munkahét mellett dolgoznak, 23-as szorzószámmal, azokban az esetekben pedig, amelyeknél három héten át hat napos és egy héten át öt napos munkahéttel dolgoznak, 25-ös szorzószámmal kell a napi átlagkeresetet számításba venni. 14. A lakbérhozzájárulás szünetelése és megszűnése A R. 10. §-ának (1) bekezdése értelmében a keresőt megillető lakbérhozzájárulás folyósítása szünetel arra a hónapra, amelynek egész időtartama alatt nem állt munkaviszonyban. A lakbérhozzájárulás folyósításának szünetelése az újabb munkaviszony létesítéséig, legfeljebb azonban egy évig tarthat. Ha a kereső egy éven belül nem létesít újabb munkaviszonyt, a lakbérhozzájárulásra való jogosultságát elveszti. Az egy éven belül létesített újabb munkaviszony megszűnése esetén ismét egy éves szünetelés kezdődik. Ha a kereső egy hónapon belül akármilyen rövid ideig is munkaviszonyban állott, a lakbérhozzájárulást részére arra a hónapra folyósítani kell. Amennyiben a kereső egy hónapon belül többször változtat munkahelyet, a lakbérhozzájárulást az a munkáltató folyósítja, amelyiknél a hónap folyamán először dolgozott. Minden új munkaviszony létesítése alkalmával vizsgálni kell, hogy a kereső előző munkaviszonya mikor, milyen körülmények között szűnt meg. Ha a kereső egy évnél hosszabb ideig nem létesített munkaviszonyt, részére lakbérhozzájárulást folyósítani nem lehet. Nem folyósítható lakbérhozzájárulás akkor sem, ha a kereső a munkaviszonyát a jogszabály rendelkezéseinek megszegésével, vagy a munkaviszony megszűnésére meghatározott időpont előtt szüntette meg. Ilyen esetben a Vhr. 2. számú melléklete szerinti Igazolás-t nem szabad kiadni. Mivel a fizetés nélküli szabadság, a táppénzes betegállomány, a terhességi-gyermekágyi vagy gyermekgondozási segély és a katonai szolgálat a munkaviszonyt nem szünteti meg, a munkáltató a lakbérhozzájárulást erre az időre is köteles folyósítani. 15. A nyugdíjasok részére kifizetett lakbérhozzájárulás megtérítése A társadalombiztosítási jogszabályok meghatározása szerint a nyugdíj nem számít keresetnek, így a nyugdíjas sem tekinthető keresőnek. Ezért a R. 20. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot nem érinti. Az állami vállalatok, a nem az állami költségvetésből gazdálkodó egyéb állami szervek kezelésében levő vállalati bér- és szolgálati lakások, továbbá a nem állami szervek tulajdonában levő lakások nyugdíjas bérlői részére kifizetett lakbérhozzájárulás megtérítését a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a kezelő (tulajdonos) szervtől nem igényli. A nyugdíjasok részére kifizetett lakbérhozzájárulást az állami költségvetés téríti meg a folyósító szerv részére. 16. Az Egyesülés (Iroda) dolgozóinak lakbérhozzájárulása A munkáltatói jogokat gyakorló Egyesülés (Iroda) a lakbérhozzájárulásra jogosultak tekintetében a folyósító szervekre vonatkozó előírások szerint jár el. 17. A fokozatos lakbéremelés bevezetése az önálló, a szabadfoglalkozású és a magánmunkáltatónál foglalkoztatott személyeknél a) A Vhr. 4. §-ának (1)—(2) bekezdésében meghatározott önálló, szabadfoglalkozású, illetőleg magánmunkáltatónál foglalkoztatott bérlők részére az új lakbér megfizetésére fokozatos lakbéremelés formájában kedvezmény adható. E kedvezmény megadására csak akkor kerülhet sor, ha a lakásban együttlakó házastársak mindegyike önálló vagy szabadfoglalkozású, vagy magánmunkáltatónál foglalkoztatott, ideértve a háztartásbeli, illetve a keresőképtelen feleséget is. Nem adható kedvezmény, ha a házastársak egyike, vagy az ő jogán a családban élő második kereső lakbérhozzájárulásban részesül. Ha tehát valamely lakásra egy személy jogán lakbérhozzájárulást állapítottak meg, ugyanarra a lakásra fokozatos lakbéremelést engedélyezni nem lehet. A társbérleti lakrész ebből a szempontból önálló lakásnak minősül. A fokozatos lakbéremelés kedvezménye állampolgár tulajdonában álló szabadbérű lakás bérlőire nem vonatkozik. b) A fokozatos lakbéremelés engedélyezésére irányuló kérelmet a lakás fekvése szerint illetékes tanács pénzügyi szervéhez kell benyújtani. A kérelemmel kapcsolatos követelmények: — azoknak az alkotó művészeknek, akik a Művészeti Alap tagjai, az Alap javaslatával ellátva kell kérelmüket benyújtaniok. Az Alap az 1968— 70. évi nettó jövedelem átlaga alapján teszi meg javaslatát; — azoknak az alkotó művészeknek, akik nem tagjai az Alapnak, az Alap javaslatot nem ad. de képző- és iparművészek esetében igazolja az éves átlagos nettó jövedelmet és kérelmüket ezen igazolással együtt kell benyújtaniok; — azoknak az egyéb alkotóművészeknek (írók, zeneszerzők stb.) akik nem tagjai az Alapnak, va-