Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 20. szám

20. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 553 Ha a keresőképtelen bérlő házastársa háztartásbeli, vagy háztartásbeli felesége — egyéb feltételek mellett — azon a címen keresőképtelen, hogy az ötvenötödik életévét betöltötte, a lakbérhozzájárulásként számításba vehető összeget közöttük nem kell felosztani, hanem a házastársat megillető lakbérhozzájárulás teljes összegét a keresőképtelen bérlő részére kell megállapítani és folyósítani. [Ha a bérlő meghal, a keresőképtelen házastársát egy évig megilleti az elhaltnak folyósított összeg. Egy év elteltével a R. 12.. §-ának (2) bekezdése szerint az elhaltnak folyósított lakbérhozzájárulás összegének fele mindaddig megilleti, amíg háztartásbeli (keresőképtelen) vagy állandó özvegyi nyugdíjra jogosult.] Minden más esetben a lakbérhozzájárulásként járó összeget a keresőképtelen házastársak (bérlőtársak) között egyenlő arányban fel kell osztani. Ha pl. a bérlő sorkatonai szolgálatot teljesít, a házastársa pedig nappali tagozaton felsőfokú iskolai tanulmányokat folytat, vagy passzív jogon terhességi-gyermekágyi segélyben részesül, a lakbérhozzájárulás összegének 50—50%-át kaphatják meg. b) Eljárás, ha a bérlőnek nincs házastársa vagy a házastársa keresőképtelen és második kereső van: Ha a keresőképtelen bérlőnek nincs házastársa, de a lakásban olyan személy lakik, aki második keresőként számításba vehető, a lakbérhozzájárulásként kiszámított összeget a bérlő és a második kereső között kell egyenlő arányban felosztani. Ha azonban a második kereső lakbérhozzájárulásra nem jogosult, a felosztott összegből csak a jogosult bérlőre jutó részt lehet lakbérhozzájárulásként megállapítani.. Ugyanígy kell eljárni, ha a lakbérhozzájárulásra jogosult bérlő házastársa keresőképtelen. c) Eljárás, ha a bérlő vagy a házastársa keresőképtelen és nincs második kereső: Ha az egyik házastárs kereső vagy nyugdíjas, a másik pedig keresőképtelen és a lakásban nem lakik olyan személy, aki második keresőként számításba vehető, a lakbérhozzájárulásként kiszámított teljes összeget a kereső, illetőleg a nyugdíjas házastárs részére kell megállapítani. így kell eljárni pl. akkor, ha — a kereső bérlő egyetemi hallgató házastársával vagy — a nyugdíjas bérlő csak a háztartásbeli feleségével lakik együtt. Ha a keresőképtelen bérlő egyedül lakik a lakásban, a méltányos lakásigényének figyelembevételével kiszámított lakbérhozzájárulás teljes öszszegét részére kell megállapítani és folyósítani. 6. Nyugdíjas és keresőképtelen személy méltányos lakásjogosultsága Az R. 5. §-ának (1) bekezdése értelmében a nyugdíjas, továbbá a keresőképtelen bérlő részére a lakbérhozzájárulást a méltányos lakás jogosultságának mértékéig lehet megállapítani. A méltányos lakás jogosultság megállapításához az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 10. §-ában meghatározott lakásigény felső határát kell figyelembe venni. Ez utóbbi szerint a lakásigény két személyig egy-két lakószoba. Ennek alapján az 1971. július 1-én fennálló lakásbérleti jogviszony keretében az egyedül élő és a lakásban egyedül lakó nyugdíjas (keresőképtelen) bérlő méltányos lakásjogosultsága is két lakószobára terjed ki és eddig a mértékig kaphat lakbérhozzájárulást. A lakásban lakó albérlőt (ágybérlőt) figyelmen kívül kell hagyni. Ha a nyugdíjas (keresőképtelen) személyt a Szocialista Hazáért Érdemrenddel tüntették ki, a méltányos jogosultság mértékének megállapításánál az 1/1971. (II. 8.) Korm.. számú rendelet 10. §-ának (2) bekezdésében megállapított lakószoba mérték mellett figyelembe kell venni a lakbérpótlék fizetési kötelezettség alóli mentesítés alkalmával megállapított azt a szobaszámot is, amelyre a lakbérpótlék fizetési kötelezettség nem terjed ki. (Ha pl. a bérlő házaspár 3 szobás lakásban lakott s két lakószobára terjedő lakbérpótlék fizetési kötelezettség alól felmentést kapott, a lakbérhozzájárulás szempontjából megállapítandó méltányos lakás jogosultság mértéke 2 szoba helyett 3 szoba.) 7. Keresőből keresőképtelenné váló személy lakbérhozzájárulása Ha a lakásfelmérés alkalmával keresőként feltüntetett személy 1971. július 1. után keresőképtelenné válik (pl. a második keresőként számításba vett kereső gyermeket felsőfokú tanintézet nappali tagozatára vették fel), a lakbérhozzájárulásra továbbra is jogosult és a részére megállapított lakbérhozzájárulást tovább kell folyósítani. A munkáltató szerv — a munkaviszony megszűnése alkalmával — a Vhrl2. sz. mellékletét képező Igazolást köteles kiadni. A folyósítás a munkaviszony megszűnése után a szociális ellátás megállapítására jogosult tanácsi szakigazgatási szerv feladata. 8. Hírlapárusok, hírlapkihordók, könyvterjesztők lakbérhozzájárulása A hírlapárusok, hírlapkihordók, könyvterjesztők lakbérhozzájárulását az a munkáltató köteles folyósítani, amelynél főfoglalkozású munkaviszonyban állanak, ahol tehát munkakönyvüket kezelik. 9. Nyugdíjas lelkészek, papok lakbérhozzájárulása Az egyházaktól nyugdíjat élvező lelkészek és a papok részére a lakbérhozzájárulás nyugdíjukkal együtt folyósítandó. A nyugdíjat folyósító egyházak a lakbérhozzájárulás megtérítését az Állami Egyházügyi Hivataltól igényelhetik. 10. Biztosítási megbízottak lakbérhozzájárűlása A biztosítási megbízottakat ebben a minőségükben lakbérhozzájárulás nem illeti meg. Ha azonban az Állami Biztosítón kívül más vállalatnál munkaviszonyban állanak, nyugdíjasok stb., ak-