Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 20. szám

20. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 551 B) Az A) a)—e) pontokban felsoroltak közül azoknak a magyar állampolgároknak, akiknek a belföldi munkaviszonya nem szűnt meg a kikül­detés, illetőleg a külföldi munkavállalás alkalmá­val, a lakbérhozzájárulást az eredeti munkáltató köteles folyósítani (pl. külképviseleti dolgozónak a Külügyminisztérium, a KGST-nél dolgozónak az a szerv, amelynél Magyarországon a kiküldetés előtt dolgozott). A lakbérhozzájárulást a kiküldött dolgozó belföldi meghatalmazottja a lakbérhozzá­járulást igazoló lap és a részére adott írásbeli meghatalmazás együttes benyújtása mellett a fen­tiekben megjelölt munkáltatótól igényli. C) Az A) a—e) pontokban felsoroltak közül azok a magyar állampolgárok, akik a külföldi munka­vállalásuk, vagy ösztöndíjasként való működésük előtt a belföldi munkaviszonyukat megszüntették, vagy belföldön nem álltak munkaviszonyban, a belföldi meghatalmazottjuk köteles a lakóhelyük szerint illetékes megyei, fővárosi tanács munka­ügyi szakigazgatási szerve által igazoltatni, hogy a feljogosított szervtől engedélyt kaptak a külföldi munkavállalásra, ösztöndíjasként való működésre. A meghatalmazott a megyei, fővárosi tanács mun­kaügyi szakigazgatási szerve igazolásával, a lak­bérhozzájárulást igazoló lappal és a részére adott írásbeli meghatalmazással együtt a lakóhely sze­rint illetékes megyei (fővárosi, megyei városi) ta­nács pénzügyi osztályától igényli a lakbérhozzájá­rulást. Amennyiben a külföldi munkavállalási en­gedélyt nem a lakóhely szerint illetékes megyei stb. tanács vb. elnöke, illetőleg szakigazgatási szerve adta ki, úgy az igazolást attól a szervtől kell beszereznie, amely a külföldi munkavállalást ténylegesen engedélyezte vagy azt szervezte. A pénzügyi osztály vagy az illetékes illetményhi­vatalt, vagy ha ilyen a megyében nem működik, az érdekelt lakóhelye szerint illetékes pénzügyi szakigazgatási szervet utasítja a lakbérhozzájáru­lás folyósítására. D) Ha a B) és C) pontokban megjelölt magyar állampolgár Magyarországon állampolgár tulajdo­nában álló lakás bérlője és a lakbér kiszámítását a tulajdonos végzi, akkor a jogosult — a lakbérköz­lési lap egyidejű csatolásával — kérheti a lakbér­hozzájárulást igazoló lap kiadását. Ilyen esetben a lakás bérlőjének belföldi meghatalmazottja jo­gosult a lakbérhozzájárulást igazoló lap kiadását kérni a lakás fekvése szerint illetékes tanács pénz­ügyi szakigazgatási szervétől. A kérelemhez mel­lékelni kell a külföldi munkavállalás engedélyezé­sére vonatkozó igazolást, amelyet az illetékes ta­nács munkaügyi szakigazgatási szerve köteles kiál­lítani. Az érdekelt meghatalmazottja a B) pont esetében az igazolásokat az ott megjelölt munkál­tatóhoz nyújtja be a lakbérhozzájárulás folyósítása végett, aC) pont esetében pedig a tanács pénzügyi osztályától kérje a lakbérhozzájárulás folyósítása iránti intézkedést. E) A lakbérhozzájárulást a meghatalmazott ré­szére, illetve amennyiben a lakbérfizetéssel a kül­földön foglalkoztatott magyar állampolgár az Or­szágos Takarékpénztár valamelyik fiókját bízta meg, a fiók részére kell — átutalás végett — fo­lyósítani. F) Az A) a)—d) pontokban felsoroltak részére megállapított lakbérhozzájárulást 1972. január 1-től öt éven át, évenként 20—20%-kal kell csök­kenteni. Amennyiben a dolgozó évközben haza­tér, és a külföldön töltött munkaideje abban az évben 6 hónapnál kevesebb volt, a további csök­kentés az R. és a Vhr. szabályai szerint történik. Ha a dolgozó belföldi munkabérét folyamatosan nyilvántartották, ezt kell a csökkentésnél az új keresettel összehasonlítani. Ha ilyen összehasonlít­ható munkabér nincs, a legközelebbi csökkentési időpont alkalmával kell az összehasonlítást elvé­gezni. Ha a dolgozó évközben kezdi meg külföldi munkáját, arra az évre a) a 20%-os csökkentést kell alkalmazni, ha a külföldön töltött időszak hat hónapnál hosszabb, b) a R. és a Vhr. szerinti csökkentésre kerül sor, ha a külföldön töltött idő hat hónapnál rövidebb. G) Az a dolgozó, aki külföldről végleg hazajön, köteles — a külföldi foglalkoztatását szabályozó rendelkezésekben foglaltak szerint — a munkahe­lyén jelentkezni. Ha a lakbérhozzjárulást nem a munkahely folyósította, a hazaérkezése napjától számított 15 napon belül a hazatérést a folyósító szervnek köteles bejelenteni. A folyósító szerv köteles a lakbér hozzá járulás folyósítását azonnal beszüntetni, s a Vhr. 2. számú melléklete szerint az igazolást kiadni. Ezt az új munkahelyen kell leadni, ahol a R. és a Vhr. szerint folyósítják a lakbérhozzáj árulást. H) Amennyiben a külföldön foglalkoztatott dol­gozó hazatérésével egy időben nyugdíja megálla­pítását kéri, a munkáltatója a munkaviszony meg­szüntetésével kiadja a Vhr. 2. számú melléklete szerinti igazolást. Ezt a nyugdíj megállapítási kére­lemhez kell csatolni, hogy a nyugdíj folyósítással együtt, a lakbérhozzájárulás jogossága esetén, an­nak folyósítása iránt is intézkedjenek. Ha a dol­gozónak belföldön nem volt munkáltatója vagy a C) pontban megjelölt dolgozók közé tartozik, a visszatérése után 15 napon belül a lakbérhozzá­járulást folyósító szervnél be kell jelentenie a visszatérést; ez a szerv a folyósítást beszünteti, az igazolást kiadja, s a nyugdíj kérelem ennek mellé­kelésével az illetékes szervnél előterjeszthető. I) Ha a magyar állampolgár a feljogosított szerv engedélyével nemzetközi szerv vagy külföldi vál­lalat magyarországi képviseleténél — nem érten­dők ide a külképviseletek és a külkereskedelmi szervezetek — szolgálatot teljesít, a lakbérhozzá­járulást a B)—D) pontok szerint igényelje. A lak­bérhozzáj árulás csökkentése az F) pont szerint tör­ténik, a foglalkoztatás megszűnése után a G) és H) pontokban foglaltak szerint kell eljárni. J) A Diplomáciai Testületeket Ellátó Iroda (DTEI) által belföldön levő külföldi jogi személy­nél munkaviszonyba elhelyezett magyar állampol­gárok a lakbérhozzájárulást igazoló lapot a DTEI-

Next

/
Thumbnails
Contents