Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 18. szám

508 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 18. szám dasági önállósága folytán a települési tanácsok feladata összetettebbé vált, főleg a települések fejlesztésében. Másrészt a tanácsok nagyobb (s a következő években még növekvő) önállósága a tanácsi vezetőkre nagy felelősséget hárít a helyes döntések meghozatalában. A könyv megvilágít számos, naponta használt, de vitatott tartalmú fogalmat (a hatósági tevékenységtől kezdve a városfejlesztésen, városrendezésen át a koordinációs tevékenységig). Vázolja a településigazgatási feladatok általánosan, minden városban és nagyobb községben szükséges rendszerét, két nagy csoportra bontva a városfenntartás, városüzemeltetés és a városfejlesztés feladatait. Külön foglalkozik a város- (s általában a település-) fejlesztés komplex tervezésével, a tervek fajtáival, azok szükséges tartalmával (az iparfejlesztéstől a közműfejlesztésen át az egészségügyi ellátás fejlesztéséig), az optimális és reális tervkészítés szükséges feltételeivel. Nagy súlyt kap a monográfiában a tanácsok saját gazdálkodási tevékenysége (a városi vállalatirányítás, a városi tanácsok beruházási tevékenysége, általában a fejlesztési alappal való gazdálkodás). A városigazgatási feladatok másik nagy csoportja, a koordinációs feladatok tehát a nem városi irányítású szervezetekkel kapcsolatos tanácsi feladatok a problémakör legizgalmasabb pontja. (Itt olyan témák tárgyalására kerül sor, mint a tanácsi-vállalati közös beruházások, a tanács és a vállalatok szerződései, a hatósági jogkör mint a koordináció eszköze, a tanácsi kedvezmények a vállalatok, szövetkezetek részére, a koordináció politikai eszközei stb.) A könyv utolsó része azt tárgyalja, hogy a városok sajátosságai (ipari, mezőgazdasági jelleg, új vagy régi város, nagy külterületű város, erős vagy gyenge központi funkciójú város), miként belolvásolják a városigazgatás általános modelljét. A szerző e sajátosságok hatását vizsgálja a feladatok mennyiségére, a szervezet (a létszám) nagyságára, a városigazgatás kiadásaira. (Az itt közölt kutatási eredmények alkalmasak a létszámés dotációaránytalanságok egzakt alapon történő megszüntetésére.) A munka a témát ugyan elsősorban városi profilra dolgozza fel, de ezzel szükségképpen a közép- és nagyközségi igazgatás számára is közvetlenül felhasználható anyagot ad. A kötet ára előreláthatóan 72,— Ft lesz. Mivel a példányszámot az érdeklődéshez szeretnénk igazítani, kérjük, küldje be megrendelését címünkre. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (Budapest, V., Nagy Sándor utca 6. Budapest, 5. Postafiók 578.) Helyesbítés. A Magyar Közlöny 1971. évi április 1-i, 22. számában és a Tanácsok Közlönye 1971. évi április 8-i, 15. számában közzétett, a munkások és alkalmazottak alapbérének megállapításáról szóló 7/1971. (IV. 1.) Mü M számú rendelet 3. számú mellékletében (340. oldalon) a 2. sor 4. rovatában a (42-es kategória) bértételének alsó határa helyesen 1820 Ft, a 3. sor 1. rovatában a (13-as kategória) bértételének alsó határa helyesen 1440 Ft. (Kézirathiba) Szerkeszti: Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága Szerkesztésért felelős: dr. Kormos Géza Kiadja: Lapkiadó Vállalat Budapest, VII., Lenin korút 9—11. Telefon: 221—285 Felelős kiadó: Sala Sándor Szerkesztőség: Budapest, V., Bajcsy-Zs. út 78. IV. em> Telefon: 121—592 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1.) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással KMI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámára Havi előfizetési díj 12,— Ft — Éves előfizetési díj 144,— Ft Index: 25 801 712787 .2 — Zrínyi Nyomda, Budapest. — F. v.: Bolgár Imre