Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)
1971 / 14. szám
390 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám (3) A bizottság, feladatainak eredményes ellátása érdekében, munkájába bevonhat nem bizottsági tagot is. Vhr. 65. §. (1) A bizottság tagjaira a Hazafias Népfront illetékes bizottsága, illetőleg bármely tanácstag tehet javaslatot. (2) A tanács a bizottságok nem tanácstag tagjait a területén működő szervek által — felkérésére — jelölt és más szakemberek közül választja meg. (3) Tisztségviselő az ügyrendi, illetőleg a végrehajtó bizottság tagja a számvizsgáló bizottságba nem választható. Ez utóbbi bizottságba gazdálkodó tevékenységgel foglalkozó más tanácsi dolgozó sem választható. (4) Az ügyrendi és a számvizsgáló bizottság tagjai más bizottságba is megválaszthatok. Vhr. 66. §. (1) A bizottság a tanács megbízatásának lejártáig folytatja működését. A tanács indokolt esetben a bizottság megbízatásának lejárta előtt is felmentheti az elnököt, illetőleg egyes tagokat, és helyükre másokat választhat. (2) A bizottság a feladatkörébe tartozó ügyekben ülésén határoz. Kötelező határozatokat — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — csak saját tagjaira nézve hozhat. (3) A bizottság ügyviteli teendőinek ellátásáról általában szakigazgatási szerv vezető gondoskodik. Vhr. 67. §. A bizottság szoros kapcsolatot tart a Hazafias Népfront illetékes bizottságával, a tömegszervezetekkel, a lakosság egyéb szervezeteivel és a tanács működési területén levő fontosabb szervekkel. A tanácstagi csoport Tt. 61. A tanács területi csoportot hozhat létre tagjaiból szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatok ellátására. Vhr. 68. §. (1) A megyei tanács a községekben megválasztott megyei tanácstagokból a járásokoan tanácstagi csoportot hozhat létre a járás helyzetének és a járási hivatal tevékenységének figyelemmel kísérésére. A tanácstagi csoport szükség esetén intézkedést kezdeményezhet. (2) A községi közös tanácsba megválasztott tanácstagok csoportot alakíthatnak saját községük érdekeinek képviseletére A községi közös ta~ nács a szervezeti és működési szabályzatában állapítja meg a tanácstagi csoportok feladatait. A tanács a tanácstagi csoport elnökét megbízhatja egyes igazgatási feladatok társadalmi munkában történő ellátásával. Ez esetben a tanács a tanácstagi csoport elnöke részére tiszteletdíjat állapíthat meg. Ind. 1. A tanácsok és a lakosság kapcsolataiban, a tanácsok tevékenysége elősegítésében és szakszerűségének növelésében jelentős szerepet töltenek be a tanács bizottságai. A javaslat a tanács bizottságaira vonatkozó hatályos rendelkezésekhez, úgyszintén a korábbi évek gyakorlatához képest — az egyszerűsítések tapasztalatait felhasználva — számos új vonást tartalmaz. A bizottságok számát, szervezetét, összetételét illetően mellőzi a szükségtelen megkötéseket, törekszik a párhuzamosságok kiküszöbölésére, és e tekintetben szélesebb jogkört biztosít maguknak a bizottságokat létrehozó tanácsoknak. Kitűnik ez elsősorban abból, hogy bizottságok létrehozatalára vonatkozó kötelezettség csak kivételként állapítható meg, magas szintű jogszabályban. Egyértelműbben határozza meg a javaslat a bizottságoknak más tanácsi és nem tanácsi szervekhez fűződő kapcsolatát, tevékenységük jellegét, és fő feladataikat. A szabályozás célja, hogy a bizottságok számának csökkentése mellett, a formális elemek kiiktatásával fokozza tevékenységük hatékonyságát, érvényre juttassa a szocialista demokratizmust, segítse elő a tanácsi munka ellenőrzésének és szakszerűségének növekedését. A tanács bizottságainak a tanács és a lakosság közötti kapcsolat szélesítésében elfoglalt kulcshelyzete a javaslat alábbi három rendelkezéséből tűnik ki a legszemléletesebben: a) a tanács bizottsága szervezi a lakosság közreműködését a tanácsi feladatok végrehajtására:
