Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 14. szám

14. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 379 het. Az interpellációra a kérdezettnek általában a testület ülésén kell válaszolnia. A válasz elbírálása így voltaképpen az egész testület előtt és a testület által történik; ennélfogva az interpellációs jog a testületi ellenőrzés jelentős formája, a népképviseleti jelleg érvényesülésének egyik eszköze. A javaslat széles körben ad lehetőséget arra, hogy a tanácstag választóival sokirányú kapcsolatot alakíthasson ki. Ennek egyik formája a választók gyűlésének összehívása olyan kérdések megtárgyalására, amelyek a terület lakosságát általánosan érintik (pl. egyes fejlesztési elgondolások megtárgyalása végett). A tanácstag jogai nem merülnek ki a javaslat 37. §-ában tételesen felsoroltakkal. Szerkezeti okokból a javaslat egyes tanácstagi jogokat nem e fejezetben, hanem ott helyez el, ahol azok gyakorlása közvetlenül jelentkezik. Ind. 3. A tanácstagi kötelességekre vonatkozó szabályok közül kiemelkedő jelentőségű a tanácstagok és a választók kapcsolatának rendezése. Jogszabály eddig csak évenként egyszeri beszámolást írt elő kötelezően, másrészt — hangsúlyozva a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás szükségességét — annak egyik, de nem kizárólagos formájaként jelölte meg a tanácstagi fogadóórát. A javaslat általános kötelezettségként írja elő, hogy a tanácstag köteles közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani a lakossággal és bevonni a lakosságot a tanácsi feladatok megoldásába. Mellőzi azonban a kapcsolat formáira vonatkozó, de törvényi szabályozást nem igénylő előírásokat. A választóival tartott kapcsolat formáit magának a tanácstagnak kell — a helyi követelményeknek megfelelően, a tanács erre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével — kialakítania. Körülhatároltabb törvényi szabályozást igényel a tanácstag beszámolási kötelezettsége, amely a választók tájékoztatásának és az általuk gyakorolható ellenőrzésnek egyik hathatós biztosítéka. A javaslat figyelembe veszi a különböző típusú tanácsok eltérő jellegéből fakadó sajátosságokat. A javaslat az állampolgárok jogos panaszainak körét tágabban értelmezi a panasz államigazgatási fogalmánál. A tanácstagi kötelességek teljesítése szempontjából az állampolgárok panaszainak körébe tartozónak tekinti a közérdekű bejelentést (1957. évi IV. tv. 67. §) éppen úgy, mint az egyéb, panaszjellegű bejelentéseket, kérelmeket, észrevételeket. Ugyancsak gyűjtőfogalomként használja a jogos panaszok orvoslására vonatkozó kötelességet is; ez magában foglalja a panasz vizsgálatával, szükség esetén orvoslásával, a panaszosnak és a tanácstagnak a vizsgálat eredményéről való értesítésével összefüggő valamennyi kötelességet (38. §). Ind. 4. A tanácstagi munka — mint a válaszlók bizalmán alapuló, megtisztelő közéleti tevékenység — a tanácstagnak a javaslatban felsorolt feladataiból, kötelességeiből leövetkezően nem merül ki a tanácsülésen folytatott tevékenységben. Tanácstagi munka általában mindazon tevékenység is, amelyet a tanácstag e minőségéből eredő jogai gyakorlása, feladatai ellátása érdekében akár a választókerületben, akár a bizottságban, akár egyéb szervnél eljárva kifejt. Ugyanilyen körben megilleti a tanácstagot a hivatalos személynek kijáró fokozott büntetőjogi védelem és terheli a fokozott felelősség. A tanácstag hivatalos személyként való meghatározását a Btk. 114. §-ában foglalt — e javaslat 75. § (7) bekezdésének megfelelően módosult — rendelkezés tartalmazza. Ind. 5. A javaslat a hatályos szabályozásnál lényegesen szélesebb körben teremt biztosítékot arra, hogy a tanácstagok közéleti tevékenységüknek eredményesen tehessenek eleget (39. §). Ezek között kiemelkedő jelentőségű az a rendelkezés, amely szerint a tanácstag, e minőségében kifejtett tevékenysége miatt csak összeférhetetlenség megállapítása után vonható büntetőjogi felelősségre. A tanácstagság lényegét tekintve nr>m főfoglalkozás, ezért a tanácstagi munka ellátásának megszervezésénél — lehetőség szerint — arra kell törekedni, hogy az munkaidőn kívül elvégezhető legyen. A tanácstagsággal összefüggő feladatok egy része viszont — jellegénél fogva — mégis csak a tanácstag munkaidején belül oldható meg. ezért a javaslat előírja a tanácstag munkavégzés alóli felmentését a szükséges időtartamra, továbbá erre az időre az átlagkereset megtérítését. Megszabja a javaslat a tanácstagi munka akadályozásának megszüntetése, illetőleg a tanácstaggal szemben a tanácstagi tevékenység miatt alkalmazott hátrányos intézkedések kiküszöbölése végett szükséges tennivalók elvi keretét. Ind. 6. A tanácstagsággal való összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok (40. §) a két típusú (helyi, illetőleg a fővárosi és a megyei) tanácstagsággal függenek össze. A javaslat szellemével és tételes rendelkezéseivel összhangban áll az a szabály, hogy amennyiben a fővárosi, illetőleg megyei tanács olyan tagjánál állapít meg összeférhetetlenséget, aki egyben helyi tanácsnak is tagja, az összeférhetetlenség a helyi tanácstagságot is megszünteti. Ugyancsak a fentiekből következik, ha a helyi tanács olyan tagjánál állapít meg összeférhetetlenséget, aki egyben a fővárosi vagy a megyei tanácsnak is tagja, az érintett személyt vissza kell hívni. VI. Fejezet A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG A végrehajtó bizottság feladata és ioeállása Tt. 41. §. (1) A végrehajtó bizottság feladatai: a jogszabályok végrehajtása; az országos és a helyi érdek egybehangolt érvényesítése; az ágazati feladatok érvényesítése; a tanács üléseinek elő-