Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 14. szám

376 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám bályzat megalkotása tanácsrendelettel történik. A Minisztertanács a szervezeti és működési szabályzatok megalkotásához irányelveket ad ki. A szervezeti és működési szabályzat az egyetlen tanácsrendelet fajta, amelyre a javaslat jóváhagyást ír elő (27—29. §). Ind. 2. A javaslat — e testületek önállóságának kifejezezéseképpen — főszabályként azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a tanács szükség szerint tart ülést, egyben garanciális jelleggel meghatározza a kötelező ülések számát. A javasolt szabályozód lehetőséget ad a testület tevékenységéből a formális elemek kiiktatására; megszüntethetővé teszi a tartalommal kellően ki nem tölthető üléseket. A javaslat, a hatályos szabályozással egyezően, feljogosítja a tanácstagokat, illetőleg az irányító szerveket arra, hogy a tanács összehívását indítványozhassák, illetőleg elrendelhessék (30. §). Ind. 3. Üj vonásokkal bővítve tartalmazza a javaslat a határozathozatal szabályait. Határozatképtelenség esetére a javaslat úgy rendelkezik, hogy a tanácsot ismét össze kell hívni. Arra az esetre, ha az újból összehívott tanácsülés újból határozatképtelen lenne, a javaslat nem tartalmaz külön rendelkezést, értelemszerűen érvényesülnek a javasolt szabályok. A határozathozatalhoz általában a tanácstagok többségének jelenléte és a jelenlevő tanácstagok többségének szavazata szükséges. A javaslat a tanács megnövekedett hatásköréből eredő felelősségének kifejezéseképpen — új rendelkezésként — néhány különlegesen fontos döntés meghozatalához a tanácstagok többségének szavazatát (az ún. minősített többséget) kívánja meg. A javaslat — a hatályos tanácstörvénytől eltérően — csak általánosságban határozza meg a tanácsülésen részvételre jogosult személyek körét; a részletes szabályokat a végrehajtási rendezésekben, illetőleg a tanácsok szervezeti és működési szabályzatában célszerű szabályozni (31—33. §). Ind. 4. A javaslat a tanácsrendelettel (34. §) szabályozható társadalmi viszonyok körét két fő irányban határozza meg. Egyfelől: tanácsrendelet alkotható jogszabályok végrehajtása céljából, másfelől: a jogszabályban nem rendezett, de jogi szabályozást igénylő társadalmi viszonyok rendezésére. Az alapvető, vagy fontosabb társadalmi viszonyokat az állam központi szervei által kibocsátott jogszabályok rendezik. Az ezekben szabályozott viszonyok helyi vetületei, illetőleg a jogszabályok legmegfelelőbb helyi alkalmazásának biztosítása szükségessé tehetik, hogy a jogszabályok helyi végrehajtását a tanács rendelettel határozza meg. A tanácsi rendelet-alkotás tárgya másrészt a központi szabályozást nem, de jogi rendezést mégis igénylő életviszonyok köre, amelyeket az jellemez, hogy elsődlegesen helyi vonatkozásúak. A tanács rendelete mindenkire, a működési területén élő lakosságra, valamint a jogi személyekre egyaránt kötelező. A jogbiztonságot szolgálja és az állampolgárok jogainak fontos biztosítéka ugyanakkor, hogy a lakosság jogait és kötelességeit érintő szabályt a tanács csak tanácsrendeletben állapíthat meg. A tanácsrendelet megsértőivel szemben szabálysértés miatt megállapítható bírság is a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény rendelkezései szerint. Ind. 5. A javaslat a hatályos jogban eddig nem szabályozott intézmény, a falugyűlés összehívását teszi lehetővé, a község lakosságának tájékoztatása, illetőleg véleményének megismerése céljából a község életében alapvető jelentőségű kérdések eldöntése előtt (35. §). A falugyűlés tanácskozó és tanácsadó szerv, eltér a választók gyűlésétől abban, hogy nem a tanács tagja, hanem a tanács hívja össze, véleménycsere céljából, s végül: a falugyűlés nem gyakorolja a választók gyűlésének a visszahívásra vonatkozó jogát. A falugyűlés különleges, községi sajátosság, amely kifejezi a községi tanácsnak a településsel való rendkívül szoros kapcsolatát. Különösen indokolt falugyűlés összehívása a közös tanácsú községben. Ennek tárgya azonban nem korlátozódik a községek életében alapvető jelentőségű kérdésekre, hanem általában a közös tanács munkájáról való tájékoztatást is célozza. V. Fejezet A TANÁCSTAG A tanácstag joga és kötelessége Tt. 36. §. (1) A tanácstagi munka a választók bizalmán alapuló, megtisztelő, közéleti tevékenység. (2) A tanácstag választására és visszahívására vonatkozó szabályokat a választásokról szóló törvény állapítja meg. (3) A tanács minden tagjának azonos jogai és kötelességei vannak. (4) A tanácstag hivatalos személy. Vhr. 34. §. A tanácstagság lemondás folytár. akkor szűnik meg, ha a tanács a lemondást tudomásul vette. A tanácstag jogai, kötelességei és kedvezményei a tanács határozatának meghozatalával szűnnek meg. Tt. 37. §. (1) A tanácstag joga, hogy választóinak, illetőleg a megválasztó tanácsnak képviseletében részt vegyen a tanács tevékenységében. Ennek megfelelően: a) részt vesz a tanácsrendelet és határozat meghozatalában; b) megválasztható a tanács bármely tisztségére és bizottságába;