Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 14. szám

14. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 373 Vhr. 23. §. (1) A bíróság és az ügvészség a vele azonos szinten működő tanácsot vagy végrehajtó bizottságot tájékoztatja. A járásbíróság és a já­rási ügyészség a járás területén levő községi, nagyközségi tanács vagy végrehajtó bizottság részére tájékoztatást adhat. (2) A rendőrfőkapitányság, illetőleg rendőr­kapitányság vezetője az azonos szintű tanácsnak vagy végrehajtó bizottságnak, a rendőrség körzeti megbízottja a községi tanácsnak vagy végrehajtó bizottságának számol be. (3) A katonai kiegészítő parancsnok az illetékes tanács végrehajtó bizottságát tájékoztatja az ország védelmi képességének fejlesztése és meg­szilárdítása, a lakosság és a néphadsereg kapcso­latainak erősítése, valamint a honvédelmi kö­telezettségek maradéktalan teljesítése érdekében a tanácsok és a néphadsereg szervei együttes feladatairól és azok végrehajtásáról. Ind. 1. A tanácsok feladataikat eredményesen a nem tanácsi szervekkel szorosan együttműköd­ve valósítják meg. A hatékony együttműködés szükségességére a javaslat az általános rendelke­zések között is utal (3. §); az együttműködés cél­jára, tartalmára és módszereire vonatkozó rendel­kezéseket a jelen fejezet foglalja ö'steze. A javaslat a kapcsolatok szabályozásánál a hangsúlyt az együttműködésre, a kölcsönösségre helyezi. Figyelembe veszi azonban azokat a ha­tásköröket is, amelyeket feltétlenül biztosítani kell annak érdekében, hogy a terület- és telepü­lésfejlesztés, valamint a lakosság szükségleteinek kielégítése érdekében szükséges együttműködés a kívánt cél eléréséhez vezessen. Ind. 2. A javaslat a nem tanácsi szervekkel való együttműködés fő irányait határozza meg. Ennek keretében rendezi a Hazafias Népfront bizottsá­gaival és a tömegszervezetekkel való rendszeres és sokoldalú együttműködést (21. §). A javaslat 22—24. §-ai tartalmazzák a tanácsok és a nem tanácsi szervek együttműködésének megnyilvánulási formáit. A terület- és település­fejlesztés vonatkozásában az együttműködés el­sődlegesen a tanácsok és a nem tanácsi szervek által kialakított fejlesztési célkitűzések és beru­házások összehangolásában, egyeztetésében, más­részt az egyéb szervek által biztosítandó — a ta­nácsi tervezéshez szükséges — információk köz­lésének kötelezettségében határolható körül. A terület- és településfejlesztésben kialakuló együtt­működés azonban nem korlátozódik csupán a szervező, összehangoló, tájékoztató tevékenységre, hanem közvetlen gazdasági együttműködési for­mákat is ölthet; erre utal a javaslatnak az a ren­delkezése, amely lehetővé teszi egyéb szervekkel közös intézmények fenntartását az előbb jelzett célok érdekében. A lakosság szükségleteinek kielégítése terén a tanácsok tevékenysége zömmel szervező, ellen­őrző jellegű. A javaslat jogi eszközöket is biztosít ahhoz, hogy a tanács és szervei által tapasztalt, a lakosság szükségleteinek kielégítését veszélyeztető jelenségek megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket a tanács és szervei megtehessék, illetőleg kezdeményezhessék. Jelentős jogosítvány, hogy a lakosság szükségleteit ellátó vállalatot, in­tézményt érintő nagyobb változás esetén a nem tanácsi szervek kötelesek előzetesen kikérni a ta­nács vagy a végrehajtó bizottság véleményét. A tanácsi és nem tanácsi szervek együttműkö­désének kölcsönös jellegét fejezi ki — egyebek között — a javaslatnak az a rendelkezése, hogy a tanács köteles tájékoztatni a nem tanácsi szerve­ket a tevékenységüket érintő célkitűzésekről és köteles érdemben foglalkozni e szervek észrevéte­leivel, javaslataival. Ind. 3. Figyelemmel a fővárosi, illetőleg a me­gyei tanácsnak a terület- és településfejlesztéssel kapcsolatos feladataira, a javaslat a helyi tanácso­kénál átfogóbb, szélesebb körű jogosultságokat ál­lapít meg. E jogosultságok (javaslattétel, véle­ményadás, kezdeményezés) már a tervezési mun­kában széles körű véleménynyilvánítást tesznek lehetővé (25. §.). TV. Fejezet A TANÁCS MŰKÖDÉSE A tanács testületi működése Tt. 27. §. A tanács a választási törvényben meghatározott szabályok szerint választott tes­tület. Tt. 28. §. (1) A tanács rendeletben állapítja meg saját, valamint szerveinek szervezeti és mű­ködési szabályzatát; ehhez a Minisztertanács irányelveket ad. (2) A tanács szervezeti és működési szabályza­tát a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizott­sága, illetőleg a Minisztertanács hagyja jóvá. Vhr. 24. §. A Minisztertanács felhatalmazza a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét, hogy irányelveket adjon a tanácsok szervezeti és működési szabályzatának megalkotásához. Az irányelvek kiadása előtt ki kell kérni az érdekelt miniszterek véleményét. Tt. 29. §. (1) A tanács hatáskörét ülésein gya­korolja. (2) A tanács szükség szerint, de évenként leg­alább négy alkalommal tart ülést. (3) A tanács ülése nyilvános. A tanács zárt ülést is elrendelhet. Tt. 30. §. (1) A tanácsot a végrehajtó bizottság hívja össze. (2) A tanácsot össze kell hívni a tanácstagok egynegyedének indítványa alapján is.

Next

/
Thumbnails
Contents