Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 14. szám

14. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 371 Ind. 4. A javaslat 12. §-a értelmében a tanács meghatározza és irányítja saját szervezetét. A népképviseleti jellegből adódó ellenőrző tevékenység megnyilvánulási formája — szemben a végrehajtó bizottság közvetlen alárendeltségen alapuló irányítási jogaival — elsősorban a tanács által létrehozott szakigazgatási szervezet egészének tevékenységével kapcsolatos beszámoló, illetőleg valamely szakigazgatási feladat vagy feladatcsoport ellátásának helyzetéről szóló áttekintő tájékoztatás elbírálása. A tanács feladata e vonatkozásban a társadalompolitikai ellenőrzés a szakigazgatási tevékenység felett, ennek során a szakigazgatási szervezet általános jellegű feladat-meghatározása. A hatályos tanácstörvény alapján a tanács korlátozás nélkül irányíthatta, beszámoltathatta és ellenőrizhette végrehajtó bizottságát. A javaslat a végrehajtó bizottság irányítását megtestesítő jogosítványokat illetően különbséget tesz aszerint, hogy a végrehajtó bizottság jogszabályban meghatározott saját feladatot lát el, vagy a tanács által részére átruházott hatáskört gyakorol-e. A beszámoltatás, mint az irányítás eleme, továbbra is érvényesül, függetlenül a feladat-, illetőleg a hatáskör jellegétől. Az irányítás keretében gyakorolható felügyeleti, határozat-felülvizsgálati jog terjedelme azonban a feladatok jellegétől függően alakul. A határozat-felülvizsgálati jog a tanács által a végrehajtó bizottságra átruházott hatáskörök gyakorlása során hozott határozatok tekintetében a megváltoztatásra és a megsemmisítésre egyaránt kiterjed. Ind. 5. A javaslat alapján a tanács hatáskörébe tartozó választások és kinevezések tekintetében a választás és a kinevezés joga általában magába foglalja a megválasztó, illetőleg a kinevező által gyakorolható kapcsolódó jogokat is (visszahívás, felmentés stb.). Erre részben a javaslat is utal. A vállalatok és intézmények vezetőivel és vezető állású dolgozóival kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlására a munkajogi szabályok irányadók. A fentiek értelemszerűen érvényesülnek nemcsak a tanács, hanem a végrehajtó bizottság, valamint a fővárosi és a megyei szakigazgatási szerv vezetője által gyakorolható kinevezési jog tekintetében is. Ind. 6. A fokozottabb differenciálás érdekében a javaslat tanácsszintenként is — sajátosságaiknak megfelelő — különbséget tesz a termelés, ellátás, szolgáltatás biztosítása érdekében a helyi tanácsok feladatai között. Míg ugyanis a községi tanácsnál a helyi és a körzeti szükségleteket kielégítő, addig a nagyközségi, a városi és a megyei városi tanácsnál az előbbieken túlmenően a település vonzáskörzetét is kielégítő termelő, ellátó, szolgáltató vállalatokra, intézményekre helyezi a súlyt. A megyei tanács végrehajtó bizottságának felhatalmazása alapján a járási hivatal elláthat intézmény-irányítást is (14. §). A megyei tanács tekintetében, az általános feladatokon túlmutató, döntő jelentőséget kap az átfogó, a terület egészét átható, összehangoló tevékenység, valamint a központi, állami politika érvényesítése (15. §). A fővárosi tanács ellátja a főváros egészével összefüggő helyi tanácsi feladatokat, és gyakorolja a több kerületet együttesen érintő hatásköröket. A fővárosi kerületi tanácsok pedig ellátják a helyi tanácsi feladatokat azzal a korlátozással, amennyiben a fővárosi tanácsnak is vanak helyi tanácsi feladatai (16—18. §). Ind. 7. A javaslat lehetővé teszi, hogy a tanács egyes, nem alapvető jelentőségű hatáskörei gyakorlását — jogszabályban meghatározott keretek között — végrehajtó bizottságára ruházhassa. A javaslat a hatáskör gyakorlásának átruházásával azt kívánja elősegíteni, hogy a meghatározott körben a feladatok szakszerű, gyors intézése a tanács ülései közötti időszakban is biztosított legyen. Azon feladatok, amelyek tekintetében a tanács hatásköre gyakorlását átruházhatja, továbbra is a tanács feladatai maradnak; éppen ezért a javaslat biztosítja, hogy az átruházott hatáskörök gyakorlásával kapcsolatosan a tanács a végrehajtó bizottságot utasíthassa, s a végrehajtó bizottságnak az átruházott hatáskör gyakorlásakor hozott határozatait megsemmisíthesse, illetőleg megváltoztathassa. A hatáskör gyakorlása átruházásának lehetősége nem korlátlan. A leglényegesebb hatáskörök gyakorlásának átruházását a javaslat kizárja, egyúttal lehetőséget nyújt arra, hogy jogszabály a jövőben is megállapíthasson, át nem ruházható hatásköröket (19—20. §). III. Fejezet A TANÁCSOK ÉS A NEM TANÁCSI SZERVEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Együttműködés a tömegszervezetekkel Tt. 21. §. A tanácsok, feladataiknak eredményes ellátása érdekében, — különösen a lakossággal való szoros kapcsolat fenntartása, a szükségletek, és igények megismerése, a tanácsi felvilágosító és nevelő munka, valamint a társadalmi ellenőrzés hatékonyságának növelése végett — rendszeresen és sokoldalúan együttműködnek a Hazafias Népfront bizottságaival, a tömegszervezetekkel és a lakosság más szervezeteivel. Együttműködés a nem tanácsi szervekkel Tt. 22. §. (1) A terület- és településfejlesztést, a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáló feladatok megoldásában a tanácsi és a nem tanácsi szerveknek kölcsönösen együtt kell működniük. (2) A tanácsok ellenőrizhetik — a fegyveres testületeket kivéve — a nem tanácsi szerveknél a dolgozók érdekében hozott művelődésügyi,